Rendkívüli év volt a tavalyi, soha nem látott mértékű migrációs nyomás érte el Magyarországot - mondta Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) főigazgatója sajtótájékoztatón.
Közölte, bár korábban a nemzetközi fórumokon jelezték, hogy a balkáni útvonal jelentősége növekedni fog az illegális migrációban, az Európai Unió döntéshozói nem láttak komoly kockázatot ezekben a jelzésekben. Tavaly azonban kirívó növekedést lehetett tapasztalni: a tiltott határátlépők száma a 414 ezret is meghaladta.
Végh Zsuzsanna elmondta: a nyugat-balkáni útvonalon érkező illegális migránsok között voltak, akik válságövezetből érkező valódi menekültek voltak, és voltak, akik gazdasági okból indultak útnak.
Hozzátette, hogy az év első felében még szinte "együtt haladt" a menedékjogi kérelmek előterjesztésének száma az idegenrendészeti eljárásokéval, a nyár elején azonban az olló szétnyílt, az illegálisan érkezők már nem nyújtottak be menedékjogi kérelmet, sőt kifejezetten megtagadták az együttműködést a hatóságokkal, nem működtek közre a regisztrációban sem.
A főigazgató kifejtette: a novemberi adatok szerint Magyarország a második legtöbb menedékjogi kérelmet (177 ezret) regisztrálta tavaly az Európai Unióban, az ezer lakosra jutó menedékkérők számát tekintve pedig az első volt a 28 tagállam között.
A legtöbben a Közel-Keletről, Ázsia középső és déli részéből, Afrika északi és középső részéből, valamint a Nyugat-Balkánról érkeztek. A legtöbb kérelmező szíriai volt - vagy annak vallotta magát -, valamint afgán, koszovói, pakisztáni, iraki, ők együtt tették ki az összes kérelmező kilencven százalékát. Az év elején még elsősorban koszovóiak jöttek, később a válságövezetből ékezők kerültek túlsúlyba.
A korábbi évekhez viszonyítva nőtt a kísérő nélküli kiskorúak száma, tavaly 8 ezret regisztráltak, nagyon sokan közülük rövid időn belül elhagyták az országot.
A menedékjogi kérelmek ügyében indult eljárások döntő hányadában - 152 ezer ügyben - meg kellett szüntetni az eljárást, mert a menedékkérő ismeretlen helyre távozott. Nemzetközi védelemben az érdemben lefolytatott eljárások 15 százalékában részesítették a kérelmezőt, elsősorban szíriaiakat, afgánokat, szomáliaiakat.
A BÁH mintegy 5,5 milliárd forintot fordít kifejezetten a menekültek ellátására, élelmezésére, egészségügyi ellátására, járandóságuk folyósítására.
A főigazgató közölte: törekedtek az ujjnyomatok rögzítésére, a nemzetközi adattárba továbbítására, biometrikus fotók elkészítésére, a személyes adatok nyilvántartásba vételére, valamint a befogadóállomások kapacitásának növelésére is.
Emlékeztetett: szeptember 16-án zavargások voltak Röszkén, holott a migránsok a zavargások helyszínétől néhány méterre kérhették volna a menedékjogot a tranzitzónában, ám mégsem tették.
Jelezte: a kormányzati intézkedések - a megváltoztatott jogszabályok, az ideiglenes műszaki határzár, a zöldhatár lezárása, a tranzitzónák kialakítása, a menedékjogi szabályok módosítása - nyomán "átmenetileg megoldódott a migrációs problémahalmaz", átalakult a migrációs útvonal, jelenleg elkerüli az országot a migrációs áramlás. Visszaesett az illegális határátlépők száma, az év utolsó két hónapjában alig ezer elfogás volt. Jelentősen visszaesett a menedékkérők száma is, 5500 körülire, három hónap alatt nem érte el azt a számot, amit nyáron két-három hét alatt.
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: a kormány az első perctől kezdve határozott migránspolitikát folytatott, az első között intézkedett a veszély elhárítására. Az intézkedésekkel pedig nemcsak Magyarország, hanem az EU határait is megvédték.
Jelezte: amíg 2015-ben a hivatal induló költségvetése 9,7 milliárd forint volt, a kormány év közben további 10 milliárd forintot adott a BÁH-nak. Megjegyezte: sajnálatos, hogy az EU sokkal kevesebb támogatást adott Magyarországnak, mint más érintett uniós országoknak.
Hangsúlyozta: a jogszabály-módosítások lehetővé tették, hogy a menedékügyi eljárásokat gyorsabban, szigorúbban lehessen lefolytatni. Az államtitkár sikeresnek és eredményesnek minősítette a hivatal munkáját, megjegyezte azonban, hogy "ébernek kell lennünk", mert a migrációs válság nem oldódott meg, nem tudhatjuk, hogyan alakul a helyzet.
Felhívta a figyelmet arra, hogy még mindig migránsok ezrei érkeznek Görögország felől, és amíg az EU nem tudja elérni a görög határ védelmét, addig a probléma nem szűnik meg. Utalt arra, hogy előrejelzések szerint idén egymillió illegális migráns érkezhet Európába.
Azzal kapcsolatban, hogy Ausztria visszaállította a határellenőrzést, kérdésre válaszolva kifejtette: ez azt mutatja, rájöttek arra, hogy nem tudják fenntartani korábbi álláspontjukat. A döntés még friss, a tapasztalatokat értékelni fogják, de az biztos, hogy az ellenőrzés lassítja az Ausztriába jutást - tette hozzá.
Kérdésre válaszolva Végh Zsuzsanna elmondta: az EU többi tagállama is küzd azzal a problémával, hogy "eltűnnek" a menedékkérők a hatóság szeme elől, emiatt kevés a visszaküldés, és ha visszaküldik is őket - például Magyarországra -, a migránsok ott is eltűnnek, "bolyonganak az EU tagállamai között".
A kiskunhalasi befogadóállomáson történtekkel kapcsolatban hangsúlyozta: tavaly is több mint száz rendkívüli esemény volt ilyen intézményekben, ezeket minden esetben kivizsgálják, így tesznek most is.
Az eseményen készült videó vágatlan változata letölthető a Sajtószobában.
(MTI)
