Hazánk tavaly csatlakozott az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kezdeményezéséhez, amelynek célja, hogy olyan mértékben visszaszorítsa a krónikus vírushepatitiszek elterjedését, hogy legkésőbb 2030-ra ezek már ne jelentsenek népegészségügyi problémát. Erre hívja fel a figyelmet a Hepatitisz Világnap is, amelyet minden év július 28-án tartanak meg. Ma már a hepatitisz C fertőzés gyógyítható, a krónikus hepatitisz B pedig tartósan jól kezelhető.

A Hepatitisz Világnap az Egészségügyi Világszervezet összesen nyolc ilyen jellegű eseményének egyike. A 2008 óta rendszeresen megtartott programhoz már több mint 160 ország csatlakozott.

Azzal, hogy Magyarország tavaly bekapcsolódott világszervezet kezdeményezésébe, amelynek célja legkésőbb 2030-ra teljesen visszaszorítani, vagyis eliminálni a krónikus vírushepatitiszeket, vállalta azt is, hogy aktívan részt vesz a munkában. Annak érdekében, hogy a megjelölt dátum után ezek a fertőzések már ne jelentsenek népegészségügyi problémát, haladéktalanul meg kell kezdeni a fertőzöttek felderítését és kezelésüket.

Ma már a hepatitisz C fertőzés gyógyítható, a krónikus hepatitisz B pedig tartósan jól kezelhető. A fertőzöttek felderítésének első lépése az egészségügyi dolgozók kötelező hepatitis C szűrése, amire a költségvetés már biztosította a megfelelő pénzügyi kereteket, a megvalósítását pedig az ÁNTSZ az Országos Tisztifőorvosi Hivatal révén koordinálja.

A hepatitisz C fertőzés teljes megszűntetése érdekében az Emberi Erőforrások Minisztériuma vezetésével szakértői bizottság jön létre, amelynek feladata a Hepatitisz C Vírus Nemzeti Akciós Terv (HCV-NAT) kidolgozása, illetve a „micro-eliminációs” csoportok meghatározása a speciális magyar viszonyok között.

A krónikus vírushepatitisz fertőzések Magyarországon a lakosság csaknem egy százalékát érintik. Mivel a fertőzések olykor évtizedekig, akár 20-50 évig is lappanghatnak úgy, hogy közben nem okoznak jellegzetes panaszokat, a fertőzöttek nagy része nem is tud a betegségéről és a fertőzőképességéről.

(EMMI)