Kormányzati prioritás egy fenntartható, jól működő intézményrendszer kialakítása, ennek érdekében a lakosságközeli ellátások – alapellátás, járóbeteg-szakellátás – megerősítése, a pálya vonzóbbá tétele az alapellátás szereplői számára.
A Kormány ezért határozatban kérte fel az emberi erőforrások miniszterét, hogy az egészségügyi ellátás alapvető fontosságú részét képező egészségügyi alapellátási rendszer működőképességének fenntarthatósága, valamint annak szakmai és finanszírozási szempontú megerősítése, a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás kapuőri szerepének erősítése, továbbá a lakosság egészségi állapotának javítása és a betegellátás színvonalának javítása érdekében vizsgálja felül az egészségügyi alapellátási rendszert és ennek alapján tegyen javaslatot az átalakítás irányaira.
A felülvizsgálat megtörtént és az alapellátás komplex feladatrendszerének szabályai, valamint a települési önkormányzatok alapellátással kapcsolatos feladatai új, önálló törvényben kerülnek kifejtésre. A törvényt széles körű szakmai egyeztetést követően a mai napon 151 igen szavazattal az Országgyűlés elfogadta. A törvény számos eleme a szakmai szervezetek javaslatára került be a rendelkezések közé.
A törvény előírja, hogy abban az esetben, amikor az önkormányzat vagy az önkormányzat intézménye minősül egészségügyi szolgáltatónak, tehát a finanszírozást ő kapja meg, annak felhasználásáról az érintett egészségügyi dolgozókat havonta tájékoztassa.
A törvény ösztönözni kívánja, hogy az alapellátást nyújtók lehetőség szerint igyekezzenek a szakellátásba történő beutalás nélkül már az alapellátásban ellátni a betegeket. Ennek érdekében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény módosítása kimondja, hogy – kormányrendeletben meghatározottak szerint – a háziorvosi, házi gyermekorvosi szolgáltatók jogosultak legyenek a szakmailag megalapozott és költséghatékony beutalási tevékenységük alapján az Egészségbiztosítási Alapból külön díjazásra, amelyet az általuk nyújtott ellátáshoz kapcsolódó fejlesztési célokra fordíthatnak.
Az alapellátásról szóló törvény – 2016. január 1-jei hatállyal – lehetővé kívánja továbbá tenni, hogy amennyiben a háziorvos, házi gyermekorvos, alapellátást nyújtó fogorvos az adott egészségügyi alapellátás nyújtásához szükséges szakképesítésén kívül egyéb szakorvosi szakképesítéssel is rendelkezik, a vonatkozó egészségügyi szakma finanszírozására finanszírozási szerződést köthessen.
A népegészségügyi szemlélet erősítése érdekében, a települési önkormányzatoknak az egészségfejlesztési irodák bevonásával gondoskodniuk kell a települési egészségterv kidolgozásáról és megvalósításáról. A megfelelő felkészülés érdekében a rendelkezés 2016. január 1-jén lép hatályba.
A praxisjog adásvételének megkönnyítése érdekében a módosítás tartalmazza, hogy a finanszírozás keretében kapott összeg a praxisjog megvásárlására is felhasználható. Ez a szabály tehát lehetőséget teremt arra, hogy a praxisjog megvásárlása érdekében a finanszírozás keretében kapott összeget is felhasználja a praxisjog jogosultja. Szintén a praxisjog könnyebb megszerzéséért a Kormány az Országgyűléstől felhatalmazást kapott arra, hogy a felvett hitelhez kamattámogatási rendszert dolgozzon ki.
Az új alapellátási törvény mellett más jogszabályi intézkedés is született az alapellátásban dolgozók helyzetének további javítása érdekében.
Az Országgyűlés elfogadta a 2016. évi adótörvényeket, amelynek részeként az önkormányzat jogosult iparűzési adómentességet, kedvezményt megállapítani a háziorvosok, házi gyermekorvosok, fogorvosok és védőnők számára.
(EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkárság)
