A saját forrásból, saját kockázatra végzett egészségügyi beruházásokat támogatja az állam, de az adott szakmában teljes körű ellátást kell biztosítani - mondta Zombor Gábor, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára egy konferencián csütörtökön Budapesten.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) V. nemzetközi konferenciáján tartott előadásában elmondta: az ilyen beruházásokat adókedvezménnyel és pályázati lehetőségekkel támogatja az állam a most indult uniós költségvetési időszak forrásaiból. Ugyanakor megerősítette, hogy állami forrásra a jövőben nem lehet magán egészségügyi ellátást építeni. Felidézte azt a gyakorlatot, amikor a magán kórházak egyszerűbb ellátást vállalnak, ám ha drágább - például intenzív - ellátásra van szükség, akkor továbbküldik a beteget az állami ellátó rendszerbe. Amikor kiépül egy alternatív magán egészségügyi ellátó rendszer, akkor lehet majd elgondolkodni azon, hogy ebbe az állam miként társuljon, a nála biztosított betegek ellátásának finanszírozásával - mondta. Hangsúlyozta, hogy az ellátás középpontjában a szolidaritás elvén működő állami egészségbiztosítás marad a jövőben is és azt kell a lehető legmagasabb szintre emelni.
Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikáért felelős ügyvezető igazgatója a konferencián arról beszélt, hogy a lakosság megtakarítások magas szinten stabilizálódnak, így ebből nyugdíjbiztosításokat is lehet kötni. Emlékeztetett arra, hogy gazdaság szerkezete kiegyenlítetté vált, már nemcsak az export, hanem a beruházás és a lakossági fogyasztás is hozzájárul a növekedéshez.
Az MNB középtávon alacsony inflációs környezettel számol, és azzal, hogy a költségvetési hiány továbbra is 3 százalék alatt marad. A lakosság megtakarításai magas szinten stabilizálódnak és a bankbetétekből egyre inkább állampapírokba és befektetési jegyekbe vándorol a háztartások befektetése - mondta, hozzátéve ugyanakkor, hogy a megtakarítók kivárnak, ezért alig nő az életbiztosításokba fektetett pénz.
A nyugdíjbiztosítások azonban - miután év elejétől adókedvezménnyel járnak - 15 ezerrel növekedtek a harmadik negyedévben. Várható, hogy az év végéhez közeledve megélénkül ez a piac - vélte Palotai Dániel. Örvendetes ténynek nevezte azt, hogy a teljes költségmutató lecsökkent, a drága életbiztosítások értékesítését megszüntették a társaságok annak ellenére, hogy az MNB a közvetítői jutalékok csökkenését várta a termékek kivezetése helyett.
Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elnöke a biztató piaci jeleket állította előadása középpontjába, amelyek szerinte a nyugdíj-, a baleset- és egészség- valamint a felelősségbiztosítás terén egyaránt mutatkoznak. Kiemelte, hogy a magyar biztosítási szektor 12 millió szerződést kezel, 40 ezer főt foglalkoztat, 100 milliárd forint adót fizet és 1000 milliárd forintnyi állampapír vásárlással finanszírozza az államadósságot.
Az első féléves adatokat ismertetve kitért arra, hogy az életbiztosítások 230 milliárd forintos díjbevétellel stagnáltak, míg a nem élet biztosításokból származó díjbevétel 200 milliárd forint fölé emelkedett. Örvendetesnek nevezte, hogy az életbiztosításoknál megállt a folyamatos díjfizetésű termékek csökkenése, ezek azok amelyek valóban tartós öngondoskodást jelentenek.
A MABISZ erős év végére számít a nyugdíjbiztosításoknál - mondta. Pandurics Anett kiemelte azt is, hogy a második negyedévben - az elsőhöz képest - 3 százalékkal 124 milliárd forintra nőttek a vagyon és egyéb biztosítások díjbevételei. A járműbiztosítások 4,4 százalékkal, 80 milliárdra emelkedtek ugyanebben az időszakban. A MABISZ elnöke felhívta a figyelmet arra is, hogy biztosításokban lévő 1717 milliárd forintnyi díjtartalék a lakossági megtakarítások 4,8 százalékát teszi ki, vagyis ez az arány feltétlenül növelhető.
Kisgergely Kornél, a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a jegybank felügyeleti stratégiájának középpontjában a fenntartható verseny biztosítása és a finanszírozási képesség növelése áll. Az intézményi célok közül kiemelte még a kockázat alapú felügyeletet, továbbá a fogyasztóvédelem erősítését és a deviáns tevékenységekkel szembeni határozott jogi fellépést is.
A biztosítási szektor felügyeletéről szólva az ágazat nemzetgazdasági hasznosságának növelését emelte ki Kisgergely Kornél. Elmondta, hogy vizsgálják a cégek szolgáltatási palettáját és a versenyképességüket is, a biztosítási termékek vizsgálatakor pedig nézik azok árazását, jövedelmezőségét is.
(MTI)
