Július elsején ünnepeljük az anyák megmentőjeként ismert magyar orvos, Semmelweis Ignác születésnapját, mely egyben a magyar egészségügy napja is.
2011-ben a kormány július 1-jét munkaszüneti nappá nyilvánította az egészségügyben dolgozók számára, mely az egészségügyi dolgozók által végzett munka elismerését, presztízsének emelését szolgálja. Ahogyan azt a Semmelweis nap munkaszüneti nappá nyilvánításával is kifejezte, a kormány számára kiemelten fontos az egészségügy, valamint az egészségügyi ágazatban dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítása. Ennek érdekében a kormány az elmúlt években több intézkedést is bevezetett.
A kormány a magyar emberek minél magasabb szintű egészségügyi ellátására és az ellátás minél kiegyensúlyozottabb működésére törekszik. A rendszerváltás óta a legnagyobb, 500 milliárd forintos fejlesztést hajtottunk végre az elmúlt években az egészségügyben, amelynek keretében országszerte újultak meg a kórházak, rendelők. A fejlesztések mellett több mint 104 milliárd forint szolgálta új gépek, eszközök vásárlását.
A legnagyobb volumenű fejlesztések az úgynevezett konvergencia régióban – vagyis Budapesten és Pest megyén kívül – zajlottak, így ma már a vidéki kórházak jelentős részében XXI. századi körülmények között gyógyulhatnak a betegek. A vidéki egészségügyi infrastruktúra és a béremelésről szóló megállapodás után most következik a budapesti ellátórendszer megújítása, mely kiterjed az infrastruktúrára és az eszközállomány megújítására is. Az átalakítás során fontos cél, hogy komplex, sokszakmás, sürgősségi ellátásra is alkalmas centrumok jöjjenek létre, amelyek lehetőség szerint egy telephelyen működnek az év minden napján, minden szakmában, mely lehetővé teszi a betegbiztonság és a betegelégedettség növelését, a fővárosi egészségügyi szakellátásokat igénybe vevő lakosság komplex ellátási színvonalának emelését és az azokhoz való hozzáférés megkönnyítését, valamint kiemelten fontos szempont a sürgősségi esetek hatékonyabb ellátása is.
Az egészségügyi dolgozók munkája nélkülözhetetlen, hiszen ők azok, akik a betegágyak mellett visszaadhatják a törődést az elesett, beteg emberek számára. Éppen ezért a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy élet- és munkakörülményeik a következő időszakban tovább javuljanak, ebben jelent nagyon fontos lépést a velük kötött megállapodás.
Az egészségügyi dolgozók számíthatnak a kormányra, a polgári kormány kezdettől tárgyal az egészségügyi érdekvédelmi szervezetekkel. A hónapok óta tartó egyeztetések eredményeként a kormány az ágazati reprezentatív szakszervezetekkel, a velük stratégiai partnerségben lévő kamarákkal, érdekképviseleti és szakmai szervezetekkel szövetségre lépett az egészségügyi dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítása érdekében, mert a kormány abban hisz, hogy az ágazatban lévő nehézségeket csak közösen, a tárgyalóasztalnál lehet megoldani. Fontos eredmény, hogy a 2012-2013-ban megkezdett béremelések után, melynek köszönhetően 95 ezer egészségügyi dolgozó részesült béremelésben és a kórházakban és szakrendelő intézetekben foglalkoztatottak bruttó keresete átlagosan 27%-kal nőtt, idén januártól törvényi szinten garantáljuk az egészségügyi dolgozók mozgó bérének alapbérbe épülését, valamint azt, hogy a gazdaság teljesítőképességének köszönhetően – a tárgyalások eredményeként – idén szeptembertől egy többéves bérfejlesztési program indulhat el, amire a rendszerváltás óta nem volt példa. A többlépcsős bérfejlesztésnek köszönhetően béremelésben részesülnek a szakorvosok, szakgyógyszerészek és a szakdolgozók is. Az ápolók alapbére összesen 65%-kal emelkedik, mely négy lépésben valósulhat meg: a szakdolgozók bruttó alapbére idén szeptembertől átlagosan 26,5 %-kal, 2017 novemberétől 12%-kal, 2018. novembertől 8%-kal, 2019. novembertől pedig ismét 8%-kal nő. Ez az intézkedés összesen kb. 78 ezer dolgozót érint.
A kormány az elmúlt években az egészségügyi dolgozók bérrendezésére 300 milliárd forintot fordított, a jövő év végig pedig 100 milliárd forintot biztosít egészségügyi béremelésre.
Fontos cél továbbá az alapellátás megerősítése, hiszen csak erős alapellátásra épülhet a jól működő egészségügyi rendszer. Az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályokkal párhuzamosan az alapellátás keretében is több alkalommal finanszírozási díjtétel-emelés valósult meg. A tavalyi 10 milliárd forintos többlettámogatás után a kormány idén újabb 14 milliárd forint pluszforrást biztosít az egészségügyi alapellátás megerősítésére, melynek köszönhetően a háziorvosok 10 milliárd forintos, a védőnők és fogorvosok pedig 2-2 milliárd forintos többletforrásra számíthatnak. Ez a védőnőknek 30-35 ezer forintot, a fogorvosoknak 50-55 ezer forintot jelenthet havonta.
A kormány 2017-ben 171 milliárd forinttal többet fordít az egészségügyre, ezzel is megerősítve, hogy az egészségügyi dolgozók számíthatnak a kormányra, és megbecsüli áldozatos munkájukat.
A kormány célja az elkövetkezendő időszakban is az, hogy az átalakításokkal és változtatásokkal az egészségügyben dolgozók jól körvonalazható és stabil jövőképet vázolhassanak fel maguknak.
(EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkárság)
