Az idei évtől egyetemi képzésben (MSC) részesülhetnek a diplomás egészségügyi szakdolgozók, valamint háromezer ápolónak tanuló kap ösztöndíjat - mondta az egészségügyért felelős államtitkár a magyar ápolók napja alkalmából tartott ünnepségen.
Ónodi-Szűcs Zoltán közölte, ezen kívül megkezdődött az ápolók formaruhájának tervezése, 8 milliárd forint értékben ápolási eszközbeszerzés indul uniós forrásból, továbbá dolgoznak a nővérszállók folyamatos megújításán is.
Az államtitkár az induló egyetemi mesterképzésről azt mondta, a tervek szerint ennek minden költségét a magyar kormány finanszírozza, valamint lehetőség nyílik arra, hogy háromezer középiskolát végzett diáknak OKJ-s ápolói/szakdolgozói képzés keretében ösztöndíjat biztosítsanak a 2017-es, a 2018-as és a 2019-es tanévre.
Ónodi-Szűcs Zoltán kiemelte, hogy tavaly átlagosan 26 százalékos béremelésben részesültek a szakdolgozók, és ez folytatódni fog idén is, amikor újabb 12 százalékkal nőnek majd a bérek, 2018-ban és 2019-ben pedig újabb 8-8 százalékos emelésre számíthatnak. Így 2019 végére megduplázódik a szakdolgozók bére 2011-hez képest - tette hozzá.
Az államtitkár kiemelte, az ápolási szakma, az abban dolgozók nélkül nincs egészségügyi ellátás sem, a dolgozók megbecsültsége "nem lehet kérdéses" a kormány részéről. Kitért arra is, hogy a tavalyi volt az első olyan év, amikor csökkent a szakdolgozók körében az elvándorlás.
A rendezvény előtt tartott sajtótájékoztatón Bugarszki Miklós, a Magyar Ápolási Egyesület elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az ápolói szakma még mindig nincs erkölcsileg és anyagilag megbecsülve.
Hangsúlyozta, szakdolgozó-utánpótlás biztosítására, életpályamodell bevezetésére van szükség ebben a szakmában is. Úgy vélte továbbá, hogy az ápolóképzés a jelenlegi szakgimnáziumi rendszerben nem nyújt elegendő ismeretet egy felsőfokú továbbképzéshez, valamint a képzés iparkamarai koordinálása sem szolgálja a szakmai érdekeket.
Bugarszki Miklós szerint a képzésnek vissza kell kerülnie az egészségügyi tárcához, és az egyesület úgy látja, önálló egészségügyi minisztérium felállítására lenne szükség.
Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke a sajtótájékoztatón azt emelte ki, hogy szükség lenne egy nemzeti ápolási stratégiára, arra, hogy induljon komplex program az álláshelyek betöltésére, az ápolás körülményeinek javítását célzó eszközök beszerzésére.
Az Országgyűlés 2014-ben nyilvánította a magyar ápolók napjává Kossuth Zsuzsanna, Kossuth Lajos húgának születésnapját, február 19-ét. Az idei év Kossuth Zsuzsanna születésének 200. évfordulója alkalmából Kossuth Zsuzsanna-emlékév is.
Schmittné Makray Katalin tiszteletbeli ápoló, fővédnök felelevenítette, hogy Kossuth Zsuzsanna az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején több tábori kórházat létesített, megszervezve a sebesültek ellátását. Mint mondta, Kossuth Zsuzsannát a hazaszeretete vezérelte, missziót képviselt, amire az egész magyar nemzetnek büszkének kell lennie.
A magyar ápolók napja alkalmából nyolcan Pro Sanitate-díjat, tizenhatan elismerő oklevelet vehettek át. Kossuth Zsuzsanna-díjban hárman részesültek.
Az emlékév alkalmából a Magyar Nemzeti Bank emlékérmét bocsátott ki. A tízezer forint címletű ezüst emlékérme és annak kétezer forint címletű színesfém változata előoldalán Kossuth Zsuzsanna portréja, míg másik oldalán egy tábori kórházi jelenet látható. Az emlékérmét Erőss Ildikó szobrászművész tervezte.
(MTI)
