Január 1-től megváltozik a sürgősségi ellátás rendje, gyorsabb és biztonságosabb lesz. A változásnak köszönhetően a lehető legrövidebb idő alatt rögzítik a beteget a sürgősségi ellátás informatikai hálózatában.
Egy úgynevezett triázs rendszernek köszönhetően, amely súlyossági kategóriákat különböztet meg, a beteget azonnal besorolják az aktuális állapotának megfelelően. A triázs elvégzése garantálja a magas kockázatú betegek kiemelését a kevésbé sürgős ellátást igénylők közül.
A sürgősségi betegellátás átalakítását illetően komoly előkészítő munka zajlott annak érdekében, hogy az igényekre jobban reagáló ellátórendszer alakuljon ki. A sürgősségi ellátás kulcsa az úgynevezett triázs rendszer, a súlyossági kategóriák használata. Mindegyik kategória esetében meghatározzák, hogy mennyi időn belül kell az adott betegnek ellátást kapnia. Cél, hogy lehető legrövidebb időn belül – mentővel történő érkezéskor 5 percen belül – rögzítsék a beteget a sürgősségi ellátás informatikai rendszerében, majd 10 percen belül sorolják be a triázs rendszerben állapotának súlyossága szerint. Ezt a célt szolgálja a 2019. január 1-től kötelezővé váló Magyar Sürgősségi Triázs Rendszer (MSTR), amely egyszerűbb, gyorsabb és kiszámíthatóbb működést eredményez majd.
A rendszer fontos résztvevője az úgynevezett triázs ápoló, aki a beteg megérkezését követően azonnal elvégez egy gyors, 1-3 perces elsődleges állapotfelmérést, és ha a páciensnek azonnali beavatkozásra van szüksége, a triázs ápoló késedelem nélkül a megfelelő kezelőhelyiségbe irányítja.
Az új rendszer része a sürgősségi osztályos diszpécser is, akinek feladatai közé tartozik egyebek mellett a betegfogadás, az információadás, a felvilágosítás, a betegdokumentáció előkészítése. A diszpécser folyamatosan összeköti a betegeket a közvetlen ellátókkal, és időpontot egyeztet további ellátásra.
Gyakran előfordul, hogy a betegek a sürgősségi ellátást veszik igénybe „kisebb” egészségügyi problémával. A lényeg, hogy ellátatlanul senki se távozzon az intézményekből, ugyanakkor a kevésbé súlyos esetek ne terhelődjenek rá a szakmailag magasan képzett, komoly technikai tudással bíró szakemberekre, akiknek a traumás vagy egyéb, akut helyzetekben kell helytállniuk. Ezért a sürgősségi rendszer átalakításának fontos eleme az Akut Alapellátó Egység, amely révén a beteg az egységes rendszeren keresztül lép be a kórházi sürgősségi rendszerbe, majd a triázst végző szakember az elsődleges vizsgálat során és feltételek mentén dönt a továbbiakról.
A Magyar Sürgősségi Triázs Rendszer bevezetésével a teljes magyar sürgősségi ellátórendszerben a biztonságos és költséghatékony betegellátás és egy egységes szemlélettel működő, gördülékeny rendszer jön létre. A betegbiztonság garanciája mellett az ellátó egységek, osztályok terhelésének csökkentését szolgálja, biztosítja a strukturált szervezést, a sürgősségi osztályok hatékonyabb működését. Az új rendszer kialakítása az érintett kórházak sürgősségi osztályával több alkalommal volt egyeztetve.
A többletfeladatokra a sürgősségi ellátást végző 59 fekvőbeteg-szakellátó intézmény éves szinten 677 millió forintos többletfinanszírozásban részesül.
(EMMI)
