Közel 94 milliárd forintot ad a kormány egyszeri rendkívüli juttatásként az állam által közfinanszírozott különféle egészségügyi intézmények alkalmazottjainak, akik részt vállaltak a járvány elleni védekezésben. Így állami alkalmazottként a kórházi gyógyszerészek is megkapják az 500 ezer forintos juttatást. Itt az ideje, hogy a magáncégek tulajdonosai is a zsebükbe nyúljanak, és megjutalmazzák azon dolgozóikat, akik szintén sokat tettek a koronavírus elleni küzdelemben. Különösen indokolt ez, hiszen a nagy gyógyszertári hálózatok, városi magánpatikák a járvány kapcsán a 12. héten magasabb forgalmat bonyolítottak le, mint például a karácsonyi, kiemelt időszakban.
A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke a napokban mégis támadta a kormány döntését. Nézzük a tényeket! A gyógyszerészi kamara elnöke szerint csupán 10 százalékos haszonkulccsal dolgoznak a magánpatikák. Ezzel szemben a valóság az, amit Prof. Dr. Kásler Miklós emberi erőforrások miniszter nyilatkozott a Vasárnapi Újságnak: az ágazat haszonkulcsa a gyógyszerek forgalmazása alapján 25 százalék a beszerzési árra vetítve. És ez az, amit biztosan tudni lehet, mert ebben még nincs benne például a kozmetikumok vagy az étrend-kiegészítők forgalmának a haszna.
Az állam – nagyon helyesen – a betegek érdekeinek védelme érdekében maximálja a vényre kiváltható gyógyszerek árrését, de a nem vényköteles gyógyszerért, termékért annyit kérnek a patikák, amennyit akarnak, gondoljunk csak a járvány idején eladott maszkokra.
Az állam további évi közel 10 milliárdot is juttat a gyógyszertáraknak szolgáltatási díj, generikus ösztönző és működési támogatás formájában.
A kistelepüléseken működő, kisforgalmú patikáknak azért, hogy életben maradjanak és szolgáltatni tudjanak a helyi lakosoknak, az állam több mint egymilliárd forint működési támogatást nyújt.
Hankó Zoltán, az MGYK elnöke azt is állította a médiumokban megjelent – és nem a minisztériumnak elküldött! – dolgozatában, hogy évek óta hiába könyörög az árréskorrekcióért. Ismét nézzük a tényeket! Az elnök által javasolt árrésszerkezet-módosítás jobban kedvezne a nagyobb gyógyszertáraknak, mint a kisebb patikáknak, tehát jelentősen torzulna a rendszer. Továbbá az általa javasolt módosítás körülbelül évi 2 milliárd forinttal növelné a betegek terheit és 6 milliárddal a társadalombiztosítás kiadásait.
Ma Magyarországon – a kevés kórházi patikát kivéve – a gyógyszertárak mind magánkézben vannak, magánvállalkozásban működnek, legalább egyharmaduk külföldi tulajdonban van. Az állam jelentős – közel 94 milliárdos – egyszeri juttatása mellett talán elvárható, hogy azok a gyógyszertári hálózatok, nagy patikák – amelyek 25 százalékos vagy annál is magasabb haszonkulccsal működnek – tulajdonosai valamit jutassanak ebből a haszonból egyszeri jutalomként alkalmazottjaiknak, akik valóban minden nap helyt álltak és a kiszolgálták a betegeket.
(EMMI)
