A magyar lakosság egészségi állapotát jellemző mutatók javultak és nőtt hazánkban a születéskor várható élettartam is – állapítja meg az Európai Bizottság ma nyilvánosságra hozott országjelentése, amely kiemeli, hogy különösen magas Magyarországon a gyermekkori immunizáció az ingyenes kötelező védőoltásoknak köszönhetően. A javuló tendenciák az eddigi kormányzati intézkedéseknek köszönhetőek: 2010-hez képest 770 milliárd forinttal többet fordítunk egészségügyre, egyre bővülnek az ingyenes szűrővizsgálatok, a védőoltások és a gyermekek egészségesebb életmódját támogató programok. Erősödik az alapellátás, folyamatosak a kórházfejlesztések, elindítottuk Budapest történetének legnagyobb kórházfejlesztési programját, és szeretnénk megépíteni Európa legmodernebb kórházát Budapesten.
A születéskor várható élettartam növekvő tendenciát mutat: a nőknél ez ma 79,6 év, a férfiak esetében 72,5 év. 2012-höz képest a férfiak születéskor várható élettartama egy évvel, a nőké 11 hónappal nőtt. Minőségi változást jelent, hogy ezzel párhuzamosan nőtt az élettartamon belül az egészséges életévek száma. 2015 és 2016 között a férfiaknál jelentősebb (16,8 hónap), a nőknél kisebb (2,4 hónap) emelkedés volt tapasztalható. Vagyis a férfiak a születéskor várható élettartamuk 82%-át, a nők 76%-át egészségesen tölthetik.
2011 óta hazánkban folyamatosan, az EU átlagát meghaladó mértékben csökkent az elkerülhető halálozások száma. Ez a mutató, amely nem az egészségügyi ellátás színvonalát jelzi, hanem azt, hogy hány esetben lett volna elkerülhető egy beteg halála, ha időben orvoshoz fordult volna, a világban sehol sem egyenlő a nullával. Biztató, hogy a hatásos népegészségügyi beavatkozásokkal megelőzhető halálozás 2011 és 2015 között a férfiaknál 11,3%-kal, a nőknél 2,1%-kal mérséklődött, az optimális orvosi ellátással elkerülhető halálozás a férfiaknál csaknem 11%-os, a nőknél több mint 5%-os csökkenést mutat. Ezek az adatok azonban tovább javíthatóak, ha a lakosság nagyobb arányban vesz részt a rendelkezésre álló szervezett népegészségügyi szűréseken.
A nagyarányú bérfejlesztéseknek köszönhetően a felmérés szerint jelentősen csökkent a külföldre távozó szakemberek száma: 2018-ban 52%-kal kevesebb magyar orvos kért munkavállaláshoz szükséges hatósági bizonyítványt, mint 2012-ben. Ugyanez a tendencia igaz a szakdolgozókra is: 2015-höz képest pedig 42,2%-kal kevesebben vállaltak külföldön munkát. A kedvező tendencia a szakirányú szakképzési ösztöndíjak rendszerének, valamint a jelentős bérfejlesztésnek is köszönhető.
A dohányzás visszaszorítását célzó szabályozásnak köszönhetően kevesebb fiatal cigarettázik, és csökkent a dohányzók száma a felnőttek körében is. A magyar dohányosok aránya megközelíti az EU-átlagot, az Eurobarométer 2017-es adatai szerint a magyar dohányzók aránya 27%, az EU átlag 26%.
A gyermekkori elhízás tekintetében Magyarország azon kevés országok közé tartozik, ahol a 7 éves gyermekeket tekintve megállt a gyermekkori túlsúly és elhízás növekvő trendje.
A jelentés kiemeli, hogy a gyermekkori immunizáció a szakpolitikai intézkedéseknek, a védőnők, a háziorvosok, az iskolaorvosok elkötelezett munkájának, és az ingyenes kötelező védőoltásoknak köszönhetően különösen magas Magyarországon. A 12 kötelező gyermekkori védőoltás mellett, a kockázatnak kitett emberek részesülhetnek influenza elleni, a 12 éves lányok pedig a nemzeti védőoltási programban biztosított HPV elleni védőoltásban. A kötelező védőoltások ingyenesek, az átoltottság pedig megközelíti a 100 százalékot.
A jelentés kitér a hazai egészségügyi finanszírozás rendszerére is. A mostani kormány 2010-hez viszonyítva 770 milliárd forinttal nyújt több forrást az egészségügynek 2020-ban. A jövő évi költségvetésben közel 2000 milliárd forint áll majd rendelkezésre egészségügyi célokra, ami 2019-hez képest is 184 milliárd forintos többletet jelent az ágazat számára.
A kórházközpontúsággal szemben az alapellátás megerősítését szolgálja a 10,8 milliárd forintos „Három generációval az egészségért” pályázat, melynek első fordulójában 79 praxisközösség már megkezdte az egészség megőrzésére, fejlesztésére irányuló munkát, az új pályázati kiírásra pedig 90-en jelentkeztek.
Jövőre is folytatjuk az új egészségkultúra programot, amely elsősorban a megelőzésre, az egészség megerősítésére, a betegségek elkerülésére támaszkodik az egészségben töltött évek meghosszabbítása érdekében. A legfontosabb, hogy az emberek megértsék, maguknak is tenniük kell a saját egészségükért, és élniük kell azokkal a valóban kimagasló szűrési lehetőségekkel, amelyeket ma biztosít számukra az állam.
(EMMI)
