Az alapellátás népegészségügyi szempontú komplex fejlesztése, a minimumrendeletek felülvizsgálata, a kórházi kancellári rendszer kialakítása, az egészségügyi határterületi ellátások átadása a szociális ágazatnak, valamint a főváros és térsége ellátórendszerének fejlesztése szerepel az egészségügyi államtitkárság elkövetkező feladatainak sorában - mondta Ónodi-Szűcs Zoltán.
Az egészségügyért felelős államtitkár az önkormányzati egészségügyi napok jubileumi szimpóziumán úgy fogalmazott, két és fél év van arra, hogy érdemit alkossanak az egészségügyben. Az egészségügyi háttérintézmények tervezett átalakításával kapcsolatban kérdésre válaszolva az államtitkár azt mondta, szerinte meg kell tartani a fenntartói, a finanszírozói és a hatósági "lábat". Leszögezte: a döntés kormányzati lesz, azonban úgy érzi, az eddigi kormányzati egyeztetéseken jól érveltek.
Az egészségügyi és a szociális ellátás különválasztásáról Ónodi-Szűcs Zoltán kifejtette: a gyógyító ágyak egy részén olyan ellátás folyik, amely nem kapcsolódik szorosan a egészségügyhöz. Ma Magyarországon 17 ezer ágyon folyik krónikus vagy rehabilitációs ellátás, és - a szociális tárcával közösen - most azt vizsgálják, hogy ezeket az ágyakat miként lehetne "átadni" a szociális területnek úgy, hogy a finanszírozásuk az egészségügyi kasszában maradjon.
A kórházi kancellári rendszerrel kapcsolatban az államtitkár előadásában kifejtette, nem "gyámságként" szeretné értelmezni az új rendszert, hanem az intézmények ellátási felelősségét szeretnék összehangolni azzal a kórházi menedzsmenttel, amely néha a kórházak érdekeit nézi. Azt szeretnék, ha lenne egy olyan döntéspont, a kancellár, amely egy terület lakosságának ellátásért tartozik felelősséggel.
A budapesti új kórház terveiről és a térség ellátásszervezéséről szólva elmondta, első feladatként azt kell tisztázni, hogy a lakosságnak milyen ellátórendszerre van szüksége és ebben miként helyezhetők el a meglévő intézmények és az új kórház tervei. Hozzátette: március végére lesz kész egy vázlatos terv az új kórházzal kapcsolatban. Az orvosok keresetével kapcsolatos kérdésre azt válaszolta, hogy a béreket muszáj lesz emelni.
Az egészségügyért felelős államtitkár összefoglalva azt mondta, megoldást kell találni a társadalom elöregedéséből fakadó igényekre, meg kell állítani a szakember-elvándorlást és meg kell teremteni a betegbiztonságot.
Az Egészségügy 5 dimenzióban című konferencián Gilly Gyula egészségügyi szakértő előadásában úgy fogalmazott, az egészségügyet a "cifra nyomorúság" jellemzi, aminek lényege, hogy miközben az egészségügyben a napi betegellátás alulfinanszírozott, a tőkejellegű kiadások meglepően nagyok.
Úgy vélte, az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére és korszerű műszerek beszerzésére az elmúlt időszakban sok százmilliárd forint jutott, de a működés finanszírozásának elégtelenségét tőkejellegű beruházásokkal nem lehet megoldani.
Az elmúlt tíz-tizenkét évet az egészségügyi közkiadások szintjének csökkenése mellett jelentős finanszírozási szerkezetátalakítás jellemezte, azonban ezek az intézkedések az ágazat helyzetét kifejezetten rontották - mondta.
Az egészségügyi közkiadások alacsony szintje nem gazdasági szükségszerűség, hanem kormányzati prioritás - fogalmazott a szakember. Rámutatott, hogy a fejlett országokban - így Magyarországon is - az életminőség érdemi javulása már nem a GDP további növelésétől várható; sok országban a társadalom nagy része igen rosszul él, kiváló GDP-alapú mutatók mellett is.
A GDP növelését előtérbe helyező politikák helyett a társadalmi elosztás igazságossága és az egyenlőtlenségek mérséklése a kulcskérdés. Az emberek életminősége, egészsége, jólléte, képességeik kiteljesítése, boldogulása nem rendelhető alá a gazdasági növekedési céloknak, miután erkölcsileg egyetlen embernek sincs joga embertársait eszközként tekinteni és kezelni - hangsúlyozta.
Gilly Gyula szerint az egészség és oktatás ügyének megfelelő színvonalú finanszírozása az ország jelenlegi gazdasági teljesítőképessége mellett elsődlegesen politikai és erkölcsi prioritások kérdése. A szakértő szerint három fő probléma jellemzi az ágazatot. A működés alulfinanszírozottsága miatt "erkölcstelenül" alacsonyak a bérek, a juttatások köszönőviszonyban sincsenek a végzett tevékenység tényleges társadalmi hasznosságával; rendszeresen újratermelődik az éves szinten 120-150 milliárd forint körüli beszállítói tartozásállomány; a harmadik pedig a nem hatékony működés, a hozzáférési, minőségi és biztonsági problémák.
Rácz Jenő, a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója előadásában kijelentette, ha nem állítunk fel prioritásokat, akkor a meglévő források is rosszul hasznosulnak, ha viszont ezekből a forrásokból a valódi szükségletekhez igazítjuk az ellátást, akkor már jobb helyzetben vagyunk. A volt egészségügyi miniszter szerint radikális, de szakmai alapú változások kellenek az egészségügyben.
(MTI)
