A német nyelvet továbbadó családokon, az intézményeket is fenntartó közösségeken és az ezeket támogató államon múlik a nemzetiségek, köztük a német nemzetiség megmaradása Magyarországon - mondta Soltész Miklós a magyarországi németek elhurcolásának és elűzésének emléknapján.
Soltész Miklós a budapesti Magyarországi Németek Házában a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata és a Konrad Adenauer Alapítvány konferenciáján arról beszélt, hogy a magyar kormány számára nemcsak az fontos, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek megőrizzék identitásukat, hanem az is, hogy legyen jövőjük.
Az államtitkár felhívta a figyelmet, hogy a nemzetiségi fiatalok feladata is, hogy megőrizzék identitásukat és ezzel összefüggésben utalt arra, hogy Magyarországon ma 278 német-magyar kétnyelvű óvoda, 291 német nemzetiségi általános iskola működik, utóbbiak közül 28 két tannyelvű, továbbá 21 német nemzetiségi középiskola is, amelyekből 11 két tannyelvű.
Soltész Miklós szerint ha Európa békét akar, akkor annak az egyik fontos pillére a nemzetiségek megőrzése, ezért fontos Magyarország számára, hogy az itt élő 13 nemzetiségnek ne csak múltja és jelene, hanem jövője is legyen.
Hartmut Koschyk, a német szövetségi kormány áttelepülőkért és nemzeti kisebbségekért felelős kormánybiztosa a magyarországi németek elhurcolására utalva azt hangoztatta, a megbékélés titka az emlékezés, mert az elszenvedett múlt felidézésével lehet a történteket feldolgozni, és az áldozatok is így kaphatják vissza méltóságukat.
A kormánybiztos szerint a múlt feldolgozása azért is fontos, hogy abból a tanulságokat le lehessen vonni. Azt is mondta, ébereknek és érzékenyeknek kell lenni azért, hogy az intolerancia, a gyűlölet ne kaphasson újra teret.
Arról is beszélt, az emberi jogok védelme azért is fontos, mert a diktatúrák kialakulása egy alattomos folyamat, amit időben észre kell venni.
Hartmut Koschyk szerint akkor lehet jövője a kisebbségként élő nemzetiségeknek, ha nemcsak a jogi kereteket teremtik meg a számukra, hanem emellett megfelelő "társadalmi klímára" is szükség van, arra, hogy a többségi társadalom valóban elfogadja őket és értékként tekintsen rájuk, a kultúrájukra.
Arról is beszélt, szerinte az Európai Unióban tovább kellene "koncepcionálisan" fejleszteni a kisebbségek védelmét és a lehetséges jogi keretekről is párbeszédet kellene folytatni.
A kormánybiztos szerint Magyarország a területén élő 13 nemzetiség számára olyan intézményes kereteket alakított ki, ami Európában példaértékű lehet. Jelzésértékűnek nevezte azt is, hogy megemelték a nemzetiségek költségvetését.
Hartmut Koschyk Soltész Miklóssal egyetértve arra is felhívta a figyelmet, hogy a közösségerősítő rendszereket tovább kell erősíteni annak érdekében, hogy a nemzetiségi fiatalok is kialakíthassák saját közösségeiket.
Az Országgyűlés 2013. decemberében nyilvánította a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapjává január 19-ét, arra emlékezve, hogy 1946-ban ezen a napon hagyta el Magyarországot az elüldözött német lakosokat szállító első vonatszerelvény. Az Országgyűlés határozatában hangsúlyozta, tisztelettel adózik mindazok emléke előtt, akiket a második világháború után a kollektív bűnösség igaztalan vádja és elve alapján üldöztek és hurcoltak el.
(MTI)
