Átadták a Felső-Krisztinavárosi Plébánia új közösségi házát. Az Apor Vilmosról elnevezett épületet Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek áldotta meg vasárnap este.
Erdő Péter kiemelte: "fontos, hogy legyenek templomaink", amelyek "szent helyek, amelyeket kiszakítunk a profán térből, hogy az imádság és az istentisztelet házai legyenek". Ugyanakkor jó, ha a közösségnek van olyan háza is, ahol tagjai kulturális, közösségi programokon vehetnek részt.
Így lehet teljes az egyházközségi élet, amelyben a szent és a profán nem kizárják egymást, hanem szerves egységet alkotnak - mondta a bíboros.
Az Apor Vilmos téri templommal egy telken álló épület története során számos tulajdonos- és funkcióváltáson esett át. Az Irsy László tervezte hatalmas templom alapjait 1941-ben tették le. Az építkezés a második világháború miatt félbemaradt, a háború után az elkészült altemplomot államosították, a hatvanas években pedig szolgáltatóházat építettek rá, amelyben fodrászat és cukrászda működött. A nyolcvanas évektől mulató volt, falai között üzemelt a Budapest-szerte hírhedt Hully Gully diszkó. A szórakozóhely 1998-ban bezárt, ekkor vásárolta vissza az egyházközség - élve elővásárlási jogával - a telket és a rajta lévő épületet.
Az eredeti altemplomban 2000-ben urnatemetőt alakítottak ki.
Az ezt követően évekig romosan álló épület helyére a kétezres évek közepén Makovecz Imre Kossuth-díjas építész szerette volna felépíttetni az élete fő művének szánt Szent Mihály-templomot.
Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár köszöntőjében úgy fogalmazott: ennek az épületnek a történetében benne van minden emberi gyarlóság, ugyanakkor felmutatja a háború idején templomot építő közösség erejét is.
Az épület története őrzi a kommunizmus gaztetteit, azt, hogy elvette a közösségtől épülő templomát, és őrzi az épület falai közt működő éjszakai mulatóban önként vagy kényszerűségből dolgozó nők nyomorúságát, valamint az őket kihasználók bűneit is. De az épület történetében most már benne van, falai közül kisugározhat annak a közösségnek az ereje is amelyik birtokba veszi - tette hozzá Soltész Miklós.
Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere felidézte: a második világháború idején a környéken mind a katolikus, mind a református egyház templomot szeretett volna építeni magának, míg a katolikusok az Apor Vilmos téren, addig a reformátusok a MOM-park helyén. "A mögöttünk lévő félszáz év keserűsége, hogy egyik templom sem valósult meg". Helyettük épült az Apor Vilmos téren a korábban ideiglenes használatra tervezett katolikus templom, a református egyház pedig a Böszörményi úti vigadó épületét vette meg és alakította istentiszteleti házzá. Azóta kiderült, hogy a közösségek jól választottak, hiszen ez a terület a kerület központja lett.
Pokorni Zoltán hangsúlyozta: biztos abban, hogy előbb vagy utóbb Makovecz Imre temploma is fel fog épülni, mert a kormány elkötelezett, hogy megtalálja a helyét, és ha felépül akkor végre elcsitulhatnak az indulatok.
Györgydeák Márton plébános felidézte: az épületet 240 millió forintért vásárolták vissza, a bontás során 710 tonna törtelméket hordtak ki az épületből.
A közel 600 millió forintból megvalósuló beruházást az egyházközség saját forrásból, a hívek adományaiból és az urnatemető bevételiből, valamint a kormány 140 millió forintos támogatásából finanszírozta.
Györgydeák Márton az MTI-nek elmondta: a Müller Ferenc építészmérnök tervei alapján újjáépített közösségi ház két és fél év alatt készült el. Az egyszintes, több mint 500 négyzetméter alapterületű épületben három termet alakítottak ki, ahol jövőben közösségi programokat, esküvők, keresztelők utáni összejöveteleket fognak tartani.
(MTI)
