Szombathelyen május 1-én boldoggá avatták az 1957. december 15-én, 26 éves korában brutális módon meggyilkolt katolikus papot, Brenner Jánost. A szertartáson a kormány képviseletében részt vett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkár.
A több mint tizenötezer ember részvételével tartott latin nyelvű boldoggá avatási szentmise elején Angelo Amato bíboros, az Apostoli Szentszék Szentté Avatási Ügyek Kongregációja prefektusa felolvasta Ferenc pápa levelét, amelyben az egyházfő engedélyezte Brenner János egykori rábakethelyi káplán boldoggá avatását.
A szertartás részeként Brenner János ereklyéjét - szegycsontjának egy darabját - egy szentségtartóban az oltár mellé helyezték.
Külön érdekesség, hogy Brenner József nagyprépost, a boldoggá avatott Brenner János öccse tette ezt.
Szentbeszédében Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek azt mondta: Brenner János nem akármilyen gyilkosság, nem valami látszólagos baleset áldozata lett, hanem megadatott neki, hogy az oltáriszentség vértanúja legyen, méltán nevezzük őt a magyar Tarzíciusznak. Kiemelte, hogy az 1950-es években a folyamatosan az egyházat támadó intézkedések, a szerzetesrendek feloszlatása, majd az 1956-os forradalom leverését követő megtorlások közepette a fiatal káplán "szemet szúrt" az állam megbízottjának. "Fő bűne az volt, hogy szerették a fiatalok és szerették az öregek. Nagyon sok embert szerzett meg a hitnek, az egyháznak" - mutatott rá. Felidézte, milyen brutális kegyetlenséggel - harminckét késszúrással, testét megtaposva, csontjait eltörve - oltották ki a fiatal káplán életét. "Magát nem tudta megvédeni, de az oltáriszentséget megóvta a meggyalázástól" - fogalmazott Erdő Péter, hozzátéve, úgy találtak rá holttestére, hogy kihűlt balkeze még szorította az oltáriszentséget tartalmazó tarsolyt, amit a szíve fölött tartott.
A bíboros szavai szerint a hatvan évvel ezelőtti sötét téli éjszakán úgy tűnt, hogy meghalt egy eszmény, és most, évtizedek múltán Ferenc pápa döntése nyomán itt áll előttünk "az új, nagy, fényes pártfogó", Boldog Brenner János. Hozzátette: sokszor azt hisszük, hogy keresztény hitünk és egyházunk elfáradt, vagy támadások és üldözések áldozta lett. De aztán egyszerre csak fölragyog a fény és átsugárzik rajtunk, beborít minket világosságával Isten ereje és bölcsessége. Erdő Péter úgy fogalmazott: Nyugat-Magyarország "szenteket termő vidék". Már 303-ban a Diocletianus-féle keresztényüldözés során itt halt vértanúhalált Szent Quirinus, itt született 316-ban Szent Márton, az európai szent, itt élt Boldog Batthyány-Strattmann László, a szegények orvosa és e föld szülötte Mindszenty József bíboros is.
A szentmise záró részében Angelo Amato bíboros kiemelte: Boldog Brenner János az evangélium szerinti életre nevelte a fiatalokat, arra, hogy tiszteljék felebarátaikat, segítsék a rászorulókat, mozdítsák elő az egyetértést a társadalomban és az összhangot a családban. Tekintetének tisztaságáért és derűs modoráért mindenki szerette.
Az államhatalom elnyomása ellenére örömmel döntött a papi hivatás mellett. Bátor volt. Tudta milyen veszélyes, mégis kitartott hivatásában - mondta. Szavai szerint a jóságos, ártatlan pap megölésénél a "gonoszság misztériuma mutatkozik meg, amely beszennyezi a történelmet, amely megrontja az emberi szívet, amely lesújt gyilkos kezével Ábelre, amely megfeszíti Jézust". Brenner János papi jelmondatára is utalva - az Istent szeretőknek minden a javára válik - hozzáfűzte: a rossz már ezen a földön vereséget szenved a jótól, a rosszak gőgjét végül mindig legyőzi a jók alázata.
A záró áldás előtt Székely János szombathelyi megyéspüspök mondott köszönetet Brenner János boldoggá avatásáért. Brenner János boldoggá avatásával megszégyenültek azok akik őt megkínozták és meggyilkolták, akiknek az Isten színe előtt kellett vagy kell a jövőben számot adniuk - mondta az avatást követő tanúságtételében Brenner József. Amikor most testvére sírjánál állt, azon gondolkodott, hogy plébánosa nem hiába akart Pieta szobrot állítani emlékére. A Szűzanya Jézust a halála után az ölébe vehette és megsirathatta, de testvérének még csak az arcát sem nézhették meg szülei a koporsóban - mondta.
Felidézte, hogy a János halála után Szentgotthárdra utazott, László testvérével, aki szintén pap volt, ahol a rendőrségen kihallgatták őket. Nem tudták eldönteni, vádlottak voltak-e, vagy tanúk. "Közönségesen beszéltek meggyilkolt testvéremről, a sajnálat minden jele nélkül. Miután Jánost eltemették, semmit sem tudhattunk a halálának körülményeiről. Nem volt szabad beszélni róla". Hozzátette: képeit elkobozták, leszedették a papi szeminárium faláról, nem engedték betenni az emlékére plébánosa által készíttetett Pieta szobrot a magyarlaki templomba.
A 87 éves Seregély István nyugalmazott egri érsek, akit Brenner Jánossal együtt szenteltek pappá, tanúságtételében úgy fogalmazott: Brenner Jánost az is tisztelheti, aki nem vallásos, mert legyen akármilyen fölfogású, azt nyilvánvalóan tudja, hogy "aki az egyetlen, legnagyobb értéket, az emberi életét oda tudja adni a hitéért, a meggyőződéséért, attól soha, senki el nem veheti a hősiesség és a vértanúság kincsét".
A szentmisét követően Iváncsits Tamás: A jó pásztor című zenés-drámájának színpadi bemutatóját tekinthették meg a hívek.
Este hat órakor gyalogos zarándoklat indult Rábakethelyről a zsidai Jó pásztor kápolnáig, majd onnan Boldog Brenner János vértanú halálának helyszínére.
(EMMI, MTI)
