A magyarországi német nemzetiség megmaradása érdekében számos pozitív változás történt az utóbbi időszakban, emiatt pedig egyre többen vállalják fel hovatartozásukat tagjaik közül - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára Pécsen.
Soltész Miklós a Konrad Adenauer Stiftung és a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata által szervezett, a közép-európai németek helyzetéről szóló nemzetközi szimpóziumon beszélt minderről a baranyai megyeszékhelyen. Azt mondta, hogy 1990-ben alig 30 ezren vallották magukat német nemzetiségűnek, a legutóbbi népszámlálás szerint pedig már 185 ezer magyar állampolgár nyilatkozott így. Hasonló a helyzet, a többi nemzetiséggel kapcsolatban is, ez pedig annak köszönhető, hogy az üldöztetések és a kommunizmus által táplált félelmek egyre inkább feloldódnak az idő múlásával - mondta.
Az államtitkár kitért arra, hogy a kormányzat számos intézkedéssel igyekezett segítséget nyújtani a német nemzetiségűeknek megmaradásuk érdekében. Kiemelte, hogy ma Magyarországon már 278 óvodában, 291 általános iskolában és 21 középiskolában folyik német vagy német-magyar nyelven a képzés. Mint mondta, ennek is köszönhető, hogy a német nemzetiségű magyarok között kiemelkedően magas, közel 25 százalékos a felsőfokú képesítéssel rendelkezők aránya, míg az aktívak között a munkanélküliségi mutató alig több 4 százaléknál; ez az országos átlag fele. Az adatok azt mutatják, hogy a magyar államnak érdemes és kell segítenie a német vagy a kéttannyelvű oktatási intézményeket - tette hozzá.
A rendszerváltás óta bekövetkezett szemléletváltozást az a tény is jól mutatja, fejtette ki, hogy a nemzetiségek fennmaradása szempontjából kulcsfontosságú nyelvhasználat is egyre erősödött. A német anyanyelvűek száma a 2001-es 33 ezerről 2011-re 38 ezerre nőtt, s a családjuk körében a német nyelvet használók száma 53 ezerről 96 ezerre emelkedett - mondta.
Soltész Miklós kitért arra, hogy nemzetgazdasági szempontból is fontos folyamat a német nemzetiség erősödése Magyarországon, ugyanis számos német befektetőnek ösztönzést nyújt ahhoz, hogy beruházásait Magyarországra hozza, itt nyisson gyárat, hozzájárulva munkahelyek teremtéséhez.
Kiemelte, hogy a nemzetiségek megerősödéséhez jelentősen hozzájárulnak azok a civil szervezetek, amely a hagyományokat ápolják, a kulturális értékeket megőrzik és továbbadják. Éppen ezért a kormányzat igyekszik támogatni működésüket - mondta. Megjegyezte, hogy a legutóbbi választások óta immár több mint 400 településen, azaz minden nyolcadik magyar városban vagy községben jött létre német nemzetiségi önkormányzat, azok pedig az eddigi tapasztalatok szerint jól együtt tudnak működni a települési önkormányzatokkal.
Páva Zsolt (Fidesz-KDNP), Pécs polgármestere köszöntőjében azt mondta, a baranyai megyeszékhely szempontjából kiemelkedő fejlődést hozott a németség a kultúra, a tudományok és a gazdaság szempontjából is. Kiemelte, hogy a Dunántúl legnagyobb lélekszámú településének ma is erős kapcsolatai vannak Németországgal mind gazdasági, mind kulturális értelemben. Ez annak is köszönhető, hogy a városban magas a német nemzetiségűek aránya, az emberek jelentős része pedig a jellegzetes német mentalitással, precizitással dolgozik, ezért a német befektetők számára is komoly lehetőségeket nyújt Pécs.
A tanácskozáson a köszöntőbeszédeket követően többek között Csehországból, Szlovákiából, Szlovéniából, Romániából, Lengyelországból és Szerbiából érkező német nemzetiségi szervezetek vezetői, kulturális szakemberek ismertették, hogy országukban milyen helyzetben vannak a német nemzetiségű állampolgáraik, számukra milyen intézkedéseket hoztak az utóbbi években.
(MTI)
