A magyar-bolgár barátság napja alkalmából kétnyelvű emléktáblát avattak az esztergomi bazilikában szerdán. A táblát, amelyen Csodatevő Rilai Szent Jánost ábrázoló bronz dombormű látható, a magyarországi bolgár közösség állította.

"A magyar nemzetet erősíti a 13 őshonos nemzetiség. Támogatásuk az elmúlt hat évben két és félszeresére növekedett, ez önkormányzatok, oktatási intézmények és kulturális rendezvények támogatásában nyilvánul meg" - mondta az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár az emléktábla leleplezése utáni ünnepségen, a Szent Adalbert Központban.

Soltész Miklós örvendetesnek nevezte, hogy tíz év alatt a magukat bolgár nemzetiségűnek vallók száma közel háromszorosára nőtt, azaz egyre többen vállalják a közösséghez tartozást.

Uljana Bogdanszka bolgár nagykövet elmondta, a magyar-bolgár barátság megünneplése baráti gesztus, mely biztos garanciát nyújt a kétoldalú kapcsolatok fejlődéséhez és megerősíti, hogy a két ország továbbra is együttműködve halad a modern európai fejlődés útján.

Muszev Dancso, a Bolgár Országos Önkormányzat elnöke kiemelte, hogy a bolgár nemzetiség létszámát tekintve Magyarország legkisebb nemzetiségei közé tartozik, "de szervezettségével és lojalitásával a legnagyobbak közzé sorolható" - fogalmazott.

Hozzátette, őseik soha nem kértek kiváltságokat vagy külön elbánást. Alkalmazkodtak a magyar közösségekhez és közben megőrizték identitásukat, hű barátai voltak a magyaroknak és kötődtek Bulgáriához is.

A magyarországi bolgár közösség kezdeményezésére, Varga Szimeon bolgár nemzetiségi szószóló előterjesztésére a magyar Országgyűlés szeptemberben fogadta el, hogy október 19-ét a magyar-bolgár barátság napjává nyilvánítsák. A bolgár nemzetgyűlés szeptember 15-én hozott hasonló döntést.

Bulgáriában október 19-én tartják az ország védőszentje, Rilai Szent János ünnepnapját, akinek a maradványait tartalmazó ereklyét III. Béla magyar király Szófia elfoglalása után Esztergomba szállíttatta.

A szentet az esztergomi érsek több alkalommal, nyilvánosan is megtagadta, emiatt a legendák szerint megnémult, és csak azután tudott újra megszólalni, hogy megérintette az ereklyét és bűnbánatot gyakorolt. III. Béla ezt látva az ereklyéket aranyba és ezüstbe foglaltatta és 1187-ben visszavitette Szredec városába, a mai Szófiába.

(MTI)