Küzdeni kell azért, hogy ne térjenek vissza a 20. század gyalázatai - hangsúlyozta az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár csütörtökön Sopronban, a magyarországi németek elűzetésének emléknapján.
Soltész Miklós beszédében rámutatott, a magyarok tudják és ismerik, mit jelent egy népnek a megaláztatás, a szétszakítás, a nagyhatalmak békediktátuma. "Ismerjük az őket mindig és feltétel nélkül kiszolgáló csatlósok módszereit, ezért küzdünk, hogy a 20. század gyalázatai vissza ne térjenek" - fogalmazott az államtitkár.
Emlékeztetett, 1945 decemberére elkészült a kitelepítési rendelet, majd 1946. január 19-én kezdődött a magyarországi német nemzetiség száműzése.
Hiába tiltakoztak az egyházak vezetői, hiába álltak ki Sopronban is a németek az 1921-es népszavazáson a haza mellett, őket is és utódaikat is ezerszámra elűzték - emelte ki Soltész Miklós.
Hartmut Koschyk, a német szövetségi kormány áttelepülőkért és nemzeti kisebbségekért felelős kormánybiztosa elmondta, hogy mintegy 210 ezer magyarországi németet kényszerítették a második világháború utolsó évében és azután menekülésre, illetve űzték el szülőföldjéről.
Nem csupán a vagyonukat vették el, kétségbe vonták identitásukat is - mondta a kormánybiztos, hozzátéve, hogy a Szovjetunióba hurcolt németekről is meg kell emlékezni. A kényszermunka sokuk halálát okozta, tizenhatezren nem tértek haza. A sorscsapások ellenére a magyarországi németség képes volt mindent újrakezdeni - emelte ki.
Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke felidézte: az Országgyűlés 2012-ben hozott határozatot arról, hogy január 19-e a kitelepítés napja. Abban megfogalmazták azt is, hogy készüljenek olyan tananyagok, amelyekből a fiatalok megismerhetik ezt a történetet. Sajnos ebben nem sok előrelépés történt az elmúlt években - jegyezte meg az elnök.
Fodor Tamás (Fidesz-KDNP), Sopron polgármestere - miután felelevenítette az 1946 előtti fontosabb fordulópontokat - arról beszélt, hogy az ünnepség helyszíne, a németek kitelepítésének emlékműve nemcsak a személyes emlékezés színhelye, hanem példázza a száműzöttek hazaszeretetét is, hiszen nem felejtették el sem szülőföldjüket, sem Sopront.
1946. január 19-én Budaörsről indult az első szerelvény, és vitte a kitelepítésre ítélt németeket elsősorban Németország amerikai megszállási övezetébe. A németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapján 2013 óta szerveznek megemlékezéseket.
(MTI)
