Magyarország a területén élő nemzetiségek támogatásával követendő példát szeretne mutatni más kormányok számára, hogy a viszonosság elve alapján hasonlóan támogassák a területükön élő magyar kisebbséget - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára kedden Gyulán, sajtótájékoztatón.
Fülöp Attila, miután román nemzetiségi és oktatási vezetőkkel tárgyalt, kifejtette, hogy 2010 és 2015 között megduplázódott a magyarországi román nemzetiségnek nyújtott támogatás összege, 137 millió forintról 270 millióra nőtt. Ebben benne van a kulturális autonómiát biztosító nemzetiségi önkormányzatok működési támogatása mellett az egyéb programok, például táboroztatás vagy a civil pályázatok finanszírozása is - jelezte.
Hozzátette, az elmúlt két évben a Magyarországon élő nemzetiségek támogatására fordítható keret is a kétszeresére, 8 milliárd forintra nőtt.
Fülöp Attila közölte: a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata idén 150 millió forintos extra támogatást kap a 160 gyermek oktatását végző battonyai óvoda és általános iskola felújítására. A család és az egyházak mellett az iskolák jelentenek erős összekötő kapcsot a magyarországi román fiatalok számára - fogalmazott.
A helyettes államtitkár utalt arra, hogy 2011-ben ez volt az első oktatási intézmény, amelynek a fenntartását a román önkormányzat átvette, azóta összesen nyolc iskolát tartanak fenn.
Kreszta Traján román nemzetiségi szószóló a sajtótájékoztatón elmondta: jó kapcsolatot ápolnak a magyar kormányzat képviselőivel, a szószólói intézmény 2014-es létrehozása pedig sokat segített a nemzetiségeknek, ugyanis így nemcsak a törvények véleményezésére van lehetőségük, hanem részt vehetnek a teljes törvényalkotás folyamatában, és törvénykezdeményezési joguk is van.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nyilatkozatára utalva, miszerint új lendületet kell adni a magyar-román együttműködésnek, Fülöp Attila elmondta: a magyar kormány az itt élő nemzetiségeknek adott támogatásokkal és intézkedésekkel, így a szószólói intézmény létrehozásával, a nemzetiségi önkormányzatok támogatásával, az oktatási intézményeket fenntartó nemzetiségi önkormányzatok külön finanszírozásával, valamint az összesen 8 milliárd forintos keretösszeggel példaértékűen támogatja az itt élő nemzetiségieket.
"Mindannyiunk érdeke, hogy bővebb identitástudattal rendelkező országban éljünk"- fogalmazott, hozzátéve, hogy reményei szerint ez követendő példa más országok kormányai számára is.
Kreszta Traján szerint az országos román önkormányzat híd szerepét töltheti be a két ország viszonyának javításában.
Az MTI kérdésére válaszolva a nemzetiségi szószóló elmondta: a Méhkeréki Román Nemzetiségi Kétnyelvű Általános Iskola települési önkormányzat általi átvételét elhibázott lépésnek tartja, ugyanis ahhoz az államháztartási, a nemzetiségi és a közoktatási törvényt is módosítani kellene, ellenkező esetben nem lesz biztosított az intézmény finanszírozása.
Méhkeréken december közepén tartottak népszavazást arról, hogy a román nemzetiségi települési önkormányzat a 2016/2017-es tanévtől kezdeményezni fogja az oktatási intézmény fenntartói jogának átvételét a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól (Klik). A helyi népszavazáson a választásra jogosult 1824 állampolgár közül 948-an szavaztak az átvétel mellett, 39-en ellene.
Kreszta Traján szerint a méhkeréki egy átalakult önkormányzat, és nem nevezhető igazi román nemzetiségi önkormányzatnak. Hozzátette: jelenleg úgynevezett véleményezési eljárást folytatnak, ugyanis több szülő is megkereste őket, hogy szeretnék, ha az országos román önkormányzat venné át az iskolát, és tizenháromból kilenc pedagógus is ezen a véleményen van - mondta.
Az országos önkormányzat által átvett intézmények mindegyikében nőtt a gyereklétszám - jelentette ki. A nemzetiségi szószóló szerint most a méhkeréki önkormányzatnál - amelynek több tagja az országos román önkormányzat munkájában is részt vesz - "pattog a labda".
(MTI)
