Megduplázódott az egyházi iskolákba járó diákok száma 2010 óta Magyarországon - mondta az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár kedden Szombathelyen. Soltész Miklós a Premontrei-rendi Szent Norbert Gimnázium új épületszárnya alapkő-letételi ünnepségén vett részt.
Az államtitkár azt mondta: az egyházak nem mindenhol tudták követni a létszámnövekedést az oktatási intézmények infrastruktúrájának fejlesztésében, ezért fontos, hogy megkapjanak minden támogatást az oktató- és nevelőmunka folytatásához.
Soltész Miklós az ünnepség után az MTI-nek nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendszerváltás előtt mindössze nyolc egyházi és felekezeti iskola működhetett Magyarországon, 2010-re azonban az egyházi iskolákba járó gyerekek száma már meghaladta a 110 ezret, jelenleg pedig eléri a 220 ezret. Hozzátette: az a tapasztalat, hogy az egyházi iskolák jól működnek, pozitív kisugárzást adnak nemcsak egy településnek, de akár egy régiónak is.
A szombathelyi Premontrei Szent Norbert Gimnázium új szárnyának építéséhez 900 millió forintos támogatást adott a magyar kormány, a pénzből új tantermeket, a művészeti oktatást segítő szaktantermeket, illetve közösségi tereket építenek, felújítják az iskola tornatermét és sportpályáját, valamint egy új cserkészotthon is megépül - mondta el az ünnepség után Fazakas Zoltán Márton csornai premontrei apát. Hozzáfűzte: az évek során folyamatosan növekedett a gimnázium diákjainak száma, emiatt állandó helyszűkével küszködtek.
Véghné Busics Hilda a gimnázium igazgatója ünnepi köszöntőjében elmondta: a premontrei szerzetesrend negyvenhat évnyi "kényszerszünet" után 1994-ben szerezte vissza szombathelyi középiskoláját, amely szavai szerint az elmúlt több mint két évtized alatt ismét a város egyik meghatározó, legdinamikusabba fejlődő iskolájává vált. Úgy fogalmazott: "Embert nevelni, a teremtés csodáját láthatóvá tenni, hitünk szerint ma is a legnemesebb feladatok egyike."
Szólt arról is, hogy az iskolát fenntartó Premontrei Szerzetesrend igyekezett jól átgondolt fejlesztési terv szerint kívül és belül megújítani az iskolát. Felsorolása szerint a pályázati lehetőségeket felhasználva és adományoknak köszönhetően épültek meg az új iskolai termek, laborok, orvosi rendelő, a könyvtár, a diákétterem és legutóbb egy uniós pályázatnak köszönhetően energetikai korszerűsítést is végeztek az épületen.
Az infrastruktúra folyamatos fejlesztése mellett igyekeztek az iskola képzési kínálatát is bővíteni, emelt óraszámban tanítják az idegen nyelveket, jól felszerelt szaktantermekben oktatják a természettudományos tárgyakat, az informatikát, emellett nagy hangsúlyt fektetnek a diákok művészi és zenei műveltségének megalapozására. Felvállalták a nemzetiségi és horvát nyelv oktatását is. Az elsők között kapcsolódtak a Katonasuli-programhoz, és rendészeti tagozatot is indítottak.
Az 1300 négyzetméter alapterületű, háromszintes új épületszárny alapkövének elhelyezése után egyelőre a gimnázium udvarának régészeti feltárása folytatódik, ezt követően kezdődhet meg az építés, amely várhatóan egy év múlva fejeződik be.
(MTI)
