Az a közösség, amelyik két évtizedet szán arra, hogy lefordítsa a legfontosabb könyvét, "élni akar, és ha élni akar, akkor erősödik is" – mondta Soltész Miklós az 1998 óta készülő Talmud-fordításra utalva, abból az alkalomból, hogy az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) gondozásában megjelent a Talmud első magyar fordítása.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára a budapesti könyvbemutatón elmondta, hogy az elmúlt években számtalan alkalommal segítette a kormány a zsidó közösségeket, támogatott kulturális programokat, zsinagógafelújításokat határon innen és túl, a zsidó közösségi kerekasztal létrehozásával, rendszeres összehívásával pedig a közös gondolkodást és útkeresést teszi lehetővé.
Mindezek választ adnak azoknak, akik akadályozni akarják a zsidó-keresztény párbeszédet – mondta az államtitkár. Soltész Miklós hozzátette: a mai világban, amikor egy erőszakos vallás szerte a világon megpróbálja háttérbe szorítani a zsidó-keresztény hagyományokat, amikor zsinagógákat gyújtanak fel és keresztényeket üldöznek el otthonaikból, különösen fontos a zsidók és keresztények összefogása.
David Lau, Izrael állam főrabbija köszöntőjében hangsúlyozta: a magyar fordítás megnyitja a Talmud-tanulás lehetőségét minden magyar ember előtt. Mint mondta, a zsidóság a könyv népe, és bár ma sok minden elérhető az interneten, a könyv továbbra is része az élete hetedrészét olvasással töltő zsidóságnak.
Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija köszöntőjében felidézte: Magyarországon háromszáz éves hagyománya van a Talmud-tanulásnak. Ez a hagyomány hetven éve megszakadt, a mai könyvbemutató azonban bizonyítja, hogy nem végleg, hanem újra él a "tanulás fontosságának örök üzenete". A vezető rabbi kitért arra, hogy tucatnyian fordították és lektorálták a szöveget. A korábban magyarul megjelent Talmud-kiadványok csak mondásokat tartalmaztak, ez az első alkalom, hogy teljes fejezeteket, diskurzusokat közölnek - tette hozzá.
Köves Slomó megköszönte David Launak, hogy ellátogatott Magyarországra, kifejezve ezzel, hogy az izraeli rabbinátus értékeli a magyar zsidóság kulturális és hitéleti reneszánszát.
Oberlander Baruch, a Budapesti Ortodox Rabbinátus és a Chabad Lubavics mozgalom vezetője azt mondta, a vallásos zsidó embernek minden nap kell időt szakítania a Talmud tanulmányozására, ehhez azonban mind az arámi, mind a héber nyelvet ismernie kell, ráadásul a Talmud sajátos nyelvezetét is el kell sajátítania. Kitért arra: ma Magyarországon sok zsidó ember szeretné magasabb szinten megismerni saját hagyományait, de kevesen tudnak jól héberül és még kevesebben arámiul, ezért tartják fontosnak a magyar fordítást.
Oberlander Baruch szerint a zsidóság legnagyobb ellensége a tudatlanság: aki nem ismeri saját háromezer éves kultúráját, az képes elfordulni tőle, a nem zsidó közösségben pedig tudás nélkül könnyen alakulnak ki a zsidósággal szemben előítéletek.
A Talmud a zsidó kultúra legfontosabb könyve, a több ezer éves zsidó tudás, hagyomány enciklopédikus gyűjteménye, amely jogi szövegeket, bibliamagyarázatokat tartalmaz. Szerkesztése a 6. században zárult. A művet a 15. században nyomtatták ki először. A nyomtatott Talmud 20, kb. 750 oldalas kötet, amelynek nagyjából fele maga a talmudi szöveg, másik fele pedig magyarázat.
Oberlander Baruch az MTI-nek elmondta: a most megjelentetett magyar szöveg a Talmud nagyjából 500 témaköréből 19-et közöl teljes terjedelmében, magyarázatokkal együtt. A témák között szerepel többek között a szombati munkatilalmakról szóló, a szentföldi letelepedés törvényét, a talált tárgy megszerzésének módjait, a megtévesztés törvényeit vagy a házasság és válás törvényeit tárgyaló diskurzus.
A Talmud egy részének, 19 fejezetének első magyar fordítása 1500 példányban jelent meg, a kiadást a kormány hétmillió forinttal támogatta. A kétkötetes mű az eredeti héber, illetve arámi szöveg mellett közli a fordítást és magyarázatokat is fűz hozzá.
(MTI, EMMI)
