2015. június 17-én ért véget a Tihanyi Bencés Apátságban a „Közös úton – Az európai vallások helyzete, a magyarországi hívő közösségek együttélése” című konferencia.
Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága és az Emberi Erőforrások Minisztériuma szervezésében második alkalommal megrendezésre került rendezvényen az alábbi zárónyilatkozatot fogadták el a résztvevők:
NYILATKOZAT
Felismerve,
• hogy a magyarországi hívő közösségek tagjaiként közös úton járunk;
• hogy ez az út a tisztázásra váró múltból, az új lehetőségeket nyújtó jelenen át az elkerülhetetlenül bekövetkező jövő felé visz;
• hogy a rohamosan gazdagodó technikai lehetőségek újfajta gondolkodást és tervezést kívánnak;
elfogadva (részlet az UNESCO Alapokmányából, 1945; 2009. évi XXXII. törvény, 2. §),
• hogy az emberi méltóság megköveteli a kultúra széles körű terjesztését és azt, hogy az emberiséget igazságosságra, szabadságra és békére neveljék, és e téren valamennyi nemzetre a kölcsönös segítés és gondoskodás szellemében elvégzendő szent kötelességek hárulnak;
• hogy az olyan béke, amely kizárólag a kormányok politikai és gazdasági jellegű megállapodásain alapul, nem hozhatja el a világ népeinek egyöntetű, tartós és őszinte összefogását, tehát a tartós alapokon nyugvó békét az emberiség szellemi és erkölcsi együttérzésére kell alapozni;
figyelembe véve,
• hogy a Teremtő szándéka szerint közös birtokosai vagyunk a teremtett világnak, jó gazdaként felelősek vagyunk érte és egymásért, hiszen mindannyian testvérek vagyunk, közös a jövőnk, és osztozunk az együttélés felelősségében;
• hogy az emberi méltóság, az alapvető emberi jogok, valamint a vallásszabadság minden ember elidegeníthetetlen joga;
közös elhatározással kijelentjük, hogy
• határozottan elítélünk minden kegyetlenséget és pusztítást, a keresztényellenesség, az antiszemitizmus, a kirekesztés és a hátrányos megkülönböztetés minden burkolt és nyílt megjelenési formáját;
• felhívjuk a figyelmet a passzív, állásfoglalás-mentes, a mindennapok kritikus kérdéseit figyelmen kívül hagyó magatartás beláthatatlan következményeire, ezért hangsúlyozzuk az erkölcsi normák határozott megvédésének szükségességét a társadalom különböző fórumain;
• nélkülözhetetlennek tartjuk a különböző népcsoportok és vallási közösségek közötti kapcsolatok keresését és ápolását, a párbeszéd kultúrájának – az új technikai lehetőségeket is kihasználva – szünet nélküli fenntartását, művelését;
• feladatunknak tekintjük, hogy a hívő közösségek, hívő családok, hívő emberek élete, mindennapi munkája, a társadalmi jelenségek megértésére irányuló etikai érvrendszere széles körben ismertté váljék, hozzájárulva az emberi közösség békéjéhez és az egyes ember értékrendjéhez;
• óva intünk az erőszakos szekularizáció és a vallási közömbösség eszményítésétől, amelynek növekvő hatása van Európa országaiban, ezért feladatunknak valljuk, hogy a vallási közösségek értékrendjeikkel járuljanak hozzá a társadalom építéséhez;
• emlékeztetünk annak fontosságára, hogy az európai vallási közösségek közös tapasztalatukra hagyatkozva, a vallásokban megtalálható erkölcsi jó figyelembevételével építsék a kontinens jövőjét;
• valljuk vallási meggyőződésünket a szekuláris és elpogányosodott, önzésre alapozott világban az önkéntes jóság cselekedeteivel és a szeretetből fakadó őszinte beszéd, barátság és tisztelet elsőbbségét az emberek közti kapcsolatokban.
• migráció kérdésében felhívjuk a figyelmet azon zsidó-keresztény értékekre, melyek az idegenek befogadásának bibliai példájában megfogalmazódtak;
Mindehhez kérjük a Mindenható világosságát, segítségét és áldását!
(EMMI Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság)
