Október 11-én a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának dísztermében tartotta idei harmadik plenáris ülését a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT). A Tanács napirendjén ezúttal a nemzetpolitika aktuális kérdései és a szervezett népegészségügyi szűrések szerepeltek.
A plenáris ülést vezető Szücs Attila, az NGTT soros elnöke, az Egyházi Oldal képviselője elmondta: a Tanács első alkalommal ülésezik egyházi intézményben, ami a reformáció emlékévében arra is felhívja a figyelmet, hogy egyházaink szolgálata a magyarság életének szerves részét képezi.
A vendéglátók részéről dr. Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke köszöntötte a Tanács tagjait. A tanácskozás első előadója dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes volt. A nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter szerint a nemzetpolitika sarokköve az erős magyarság és erős anyaország, amely politikai, diplomáciai és gazdasági támogatást is képes nyújtani az elszakított nemzetrészeknek. Előadásában szólt az identitás megőrzéséhez nyújtott támogatásokról, a határon túli magyar területeken megvalósuló gazdaságfejlesztésről, a magyar állampolgárság megszerzésének lehetőségeiről és tapasztalatairól, valamint a külhoni magyar pártokkal való együttműködésről. A kormány paradigmaváltásának köszönhetően 2010 óta a tízszeresére nőtt a nemzetpolitikai célokra fordított támogatások összege, ma már nem kérdés, hogy a külhoni magyarság megmaradása érdekében az erkölcsi és politikai támogatás mellett gazdasági segítséget is kell adnunk – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes. Semjén Zsolt fontos eredménynek nevezte, hogy a legfontosabb nemzetpolitikai célokban konszenzus van a magyar társadalomban és a parlamenti pártok között.
Dr. Zs. Szőke Zoltán közös érdeknek és kötelességnek nevezte a határon túli magyarok támogatását. A Gazdaság Képviselői Oldal felszólalója egyetértett a miniszterelnök-helyettessel abban, hogy a társadalmi sikerek alapja a sikeres gazdaság. Doszpolyné dr. Mészáros Melinda, a Munkavállalói Oldal képviselője üdvözölte a nemzetpolitika napirendre vételét, valamint a cserediák-kapcsolatok anyaországon kívülre kiterjesztését javasolta. Dr. Szendrei Róbert, a Civil Oldal képviselője szerint a rendszerváltás óta minden kormány foglalkozott a témával, de érdemi változást csak a 2010-es kormányváltás hozott. Fontos lépésnek nevezte, hogy a határon túli magyarok iránti felelősség az ország új Alaptörvényébe is bekerült. Szintén üdvözölte, hogy megnyilatkozásaik és döntéseik során az állami vezetők figyelnek a határon túli magyarok szempontjaira. A Tudomány Képviselői Oldal részéről felszólaló dr. Báger Gusztáv szerint átgondolt és sokrétű a kormány nemzetpolitikája.
Válaszában a miniszterelnök-helyettes megköszönte a Tanács valamennyi oldalának támogatását és részletesen válaszolt a felmerült kérdésekre. Semjén Zsolt szerint a környező országokkal kialakított jó kapcsolatok megágyaznak a határon túli magyarok érdekében tett lépeseknek. Kérdésre válaszolva elmondta: véleménye szerint történt elmozdulás a szlovák fél hozzáállásában és előbb-utóbb előrelépés várható. A nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter méltatta a területen működő civil szervezetek munkáját, kiemelve a sikeres Határtalanul! programban szerepet vállaló Rákóczi Szövetséget. Semjén Zsolt felhívta a Tanács tagjainak figyelmét, hogy a magyarországi munkaerőhiány enyhítésébe be lehet vonni a külhoni magyar cégeket, munkavállalókat. A napirendi pont lezárásaként a Tanács egyhangú támogatással fogadta el az NGTT közös nemzetpolitikai nyilatkozatát.
Az ülés második felében Szervezett népegészségügyi szűrések és védőnői szűrővizsgálatok címmel dr. Szentes Tamás, országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkár tartott előadást. A cél a krónikus betegségek kialakulásának megelőzése, a megelőzésben pedig bizonyítottan hatásosak a szervezett szűrések, ezért a kórházak fejlesztése mellett fontos a népegészségügyi szolgáltatások bővítése, az intézményrendszer fejlesztése és az alapellátás népegészségügyi típusú átalakítása – fogalmazott. 2010 óta a háromszorosára nőtt a népegészségügyi szolgáltatások GDP-arányos támogatása, az intézkedéseknek köszönhetően többen vesznek részt a szűrővizsgálatokon, ugyanakkor a részvételi hajlandóság még mindig alacsony. A kormány ezért a szakmával konzultálva keresi a lakosság pozitív ösztönzésének módját a hatékony megelőzés érdekében. A szervezett emlőszűrés és méhnyakszűrés mellett hamarosan elindul országos kiterjesztésben a szervezett vastag- és végbélszűrés is, ami nagyságrendjét, társadalmi hatását és forrásigényét tekintve az egészségügy egyik jelentős fejlesztése - mondta a helyettes államtitkár. A Munkavállalói Oldal nevében Doszpolyné dr. Mészáros Melinda megköszönte a pozitív kormányzati hozzáállást és reményét fejezte ki, hogy sikerül megtalálni a lakossági ösztönzés legmegfelelőbb formáit, valamint javasolta a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok bevonásának megvizsgálását. Dr. Szendrei Róbert, a Civil Oldal képviselője fontos kormányzati lépének nevezte a védőnők bevonását a szűrővizsgálatok végzésébe. Dr. Báger Gusztáv a Tudomány Képviselői Oldal részéről üdvözölte, hogy a legújabb tudományos eredményeket az egészségügyi kormányzat figyelembe veszi a népegészségügyi szűrésekkel kapcsolatos döntések során. Válaszában Szentes Tamás elmondta: a szűrővizsgálatok csak másodlagos megelőzést jelentenek, az elsődleges megelőzést a megfelelő életforma és a kockázati tényezők felismerése, mérséklése jelenti. A helyettes államtitkár arról tájékoztatta a Tanács tagjait, hogy éppen a napokban indul útjára 10+10 mobil szűrőegység, amely az ország 2041 településére fog eljutni. Az intézkedésnek köszönhetően helybe viszik a szűrővizsgálatokat, így azok a kistelepülésen élő emberek is részt vehetnek a szűréseken, akik korábban nem mentek el a lakóhelyüktől távolabbi helyszíneken tartott vizsgálatokra.
Az NGTT következő plenáris ülésére várhatóan decemberben kerül sor.
(EMMI)
