A 2016. évi első felsőoktatási online fogadóóra, 2016. január 13.
Tisztelt Államtitkár Úr! (1) A közelmúltban megjelent nemzetközi felmérés és összehasonlítás szerint Magyarország világviszonylatban az elsők közé tartozik a felsőoktatási tandíjak drágasága tekintetében. Sőt, az Expert Market kutatása szerint a szülők átlagjövedelméhez viszonyítva Magyarországon kerül a legtöbbe a diploma megszerzése. Mi erről a véleménye? Várható-e a tandíjak csökkenése vagy a szülők terheit csökkentő új ösztöndíjrendszer(ek) bevezetése? (2) Civil szervezetek szerint a főiskolai, egyetemi képzésre jelentkezők száma a magas tandíjak miatt (is) csökken. Foglalkozott-e ezzel a kérdéssel az államtitkárság? Mi állhat a jelenség hátterében? (3) „A valóság az, hogy nem nyújtottam be pályázatot a kancellári posztra, azt nem is terveztem." - ezt Selmeczi Gabriella írta a napokban arra válaszul, hogy többen megírták: a szegedi egyetem kancellári székére pályázik. Mi van egyébként most azzal a kancellári hellyel? Vannak rá pályázók? Mikor töltik be az üres helyet?
(1) Hazánkban a legtöbb képzés esetén 150.000-250.000 forint közötti a féléves önköltség (nem tandíj), ami egy 6/7 féléves BA/BSc képzés esetén a teljes képzési időszakra sem több 1,2 millió forintnál. Csupán a legdrágább magyarországi képzések, az orvosképzés, egyes művészeti képzések esetén alakul félévenként 1 millió körül az önköltség mértéke, azaz legfeljebb ezen gyakorlatigényes képzéseknél közelíti meg - 10 féléves képzési időszakra – az önköltség a cikkben megjelölt összeget. Ennek átlagosként történő beállítása azonban minden alapot nélkülöz, arról nem is beszélve, hogy a magyar állampolgárok szinte kivétel nélkül magyar állami ösztöndíjas képzésben vesznek részt, azaz lényegében nincs is olyan hallgató, aki átlagosan ezt az összeget fizetné. Számos ösztöndíj és általában a tanulás költségeit csökkentő megoldás érhető el a hallgatók számára, például a pedagógus képzés területén a Klebelsberg ösztöndíj, a duális képzésben résztvevő hallgatók esetén a hallgatói szerződésben rögzített, a minimálbér 6o%-t elérő bér, a múltban is létező, ez év januárjától kiterjesztett Új Nemzeti Kiválósági Program, stb. A felsőoktatási stratégiában rögzítetteknek megfelelően hamarosan megkezdjük a tárgyalásokat a HÖOK-kal a hallgatói juttatási rendelet módosításáról.
(2) A kérdésére válaszolva egy részletes elemzést emailben elküldünk Önnek. Ezen túl annyit szeretnék megjegyezni, hogy a költségtérítéses szakokon, ahol a hallgatók maguk fizetik a tanulmányaik díját (pl. jogász képzés) és elviekben érintettek lennének, ez a fajta csökkenés nem tapasztalható.
(3) Ahogy Önnek erre a kérdésre tegnap válaszoltunk: a Szegedi Tudományegyetem kancellári megbízására kiírt pályázatok benyújtási határideje 2015. december 31. volt, összesen 17 db kancellári pályázat érkezett be. Eredményes eljárás esetén a kancellári kinevezés várható időpontja 2016. február 15.
Tisztelt Államtitkár Úr! Azt szeretném megtudni, hogy a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság által nemrég kiadott listát, amely a működés során nem akkreditált, vagy véleményezése során nem támogatott szakokat és felsőfokú szakképzéseket támogatja, hogyan kell értelmezni? Több sajtóorgánum is vészharangokat kongatott, ugyanakkor a testület szerint a nevesített képzések indítása nem tőlük, hanem az Oktatási Hivatal nyilvántartásba vételétől függ, tehát elindíthatóak 2016 szeptemberében, ha az OH engedélyével bírnak, még akkor is, ha a MAB azt nem támogatja. Mit jelent ez a lista az intézmények és a hallgatók számára?
Az ügy alapvetően technikai jellegű: a MAB ENQA általi auditálási folyamatában merült fel az az igény, hogy az adott szakot választó hallgatót informáljuk arról, a szakot a MAB akkreditálta-e. Mivel technikai okokból a felvi.hu rendszerét ilyen rövid időn belül nem tudtuk módosítani, ezért tette közzé a MAB a nem akreditált, de elinduló képzések listáját. A vonatkozó rendeletek szerint egy adott szakot az intézmény miniszteri engedéllyel elindíhat akkor is, ha az akkreditáció még nem történt. Ennek elsősorban FSZ és alapszakok esetén van jelentősége, ahol előfordulhat, hogy a szak indítása gazdasági-társadalmi szempontból szükséges. A tipikus MAB eljárás ez esetekben az, hogy a következő intézményi vagy párhuzamos akkreditációnál ezen szakok újra felülvizsgálatra és akkreditációra kerülnek. A hallgatót semmilyen hátrány nem éri, ha ilyen szakra jelentkezik és ott szerez diplomát. A törvényt egyébként módosítottuk, szigorúbbá vált: most már a PhD szakindítás mellett az MSc szakok sem indíhatóak MAB (vagy más ENQA által minősített külföldi szervezet) akkreditációja nélkül.
Tisztelt Államtitkár Úr! A képzési és kimeneti követelményekkel kapcsolatban azt szeretném megtudni, hogy hogyan áll jelenleg az egyeztetési folyamat a Magyar Rektori Konferencia szakbizottságai és a szakmai szervezetek, kamarák között?
MRK által előkészített anyagok több körös egyeztetésén vannak túl, az MRK bevonta a szakmai szervezeteket is. A jövő hét folyamán az MRK honlapján nyilvánosságra került kkk-król szakbizottságonként zajlik még egy társadalmi partnererekkel való egyeztetés. Ez egyfajta nyílt nap, amelyen minden érdekelt szervezet még kifejtheti véleményét, álláspontját. Ezt követően kerülnek véglegesítésre a kkk-k szövegei, amelyet az MRK Plenáris Ülésén elfogad. A tárca ezt alapul véve tudja február folyamán kodifikálni a rendeletet, a jogalkotási eljárásokat megindítani.
Tisztelt Államtitkár Úr! Tudomásom szerint 2016-ban az agrárszakokra való bejutáshoz biológia vagy kémia tantárgyból emelt szintű érettségit kell tenni. Az szeretném megkérdezni, hogy például a földmérő-földrendező vagy más hasonló szakokon miért van erre szükség? Nem vezethet ez a szigorítás a hallgatói létszám jelentős csökkenéséhez?
Az agrár képzések, az ezen területen tanulók számának növelése a kormány számára stratégiai kérdés. Az elmúlt években tapasztalt létszámcsökkenést sok eszközzel, pl. az agárszakok népszerűsítésével, a szakmai szervezetek támogatásával, a képzések színvonalának növelésével próbáljuk megállítani. Ebben a folyamatban valóban zavart okozott a Magyar Rektori Konferencia agrár szakbizottságának egy 2o14-es döntése, amelyet nem előztek meg a szükséges hatásvizsgálatok, és kötelezően előírta az agrár területeken az egyik említett tárgy emelt szintű érettségi követelményét. Mivel a minisztérium szakmai ügyekben nem bírálja felül az MRK álláspontját, ezért ez a feltétel bekerült a 2o16-os és 2o17-es rendeletekbe. Az MRK tavaly ősszel – észlelve a korábbi döntésük lehetséges következményeit – kezdeményezte a rendeletmódosítást, amely a 2o17-es évre meg is történt, azonban a már futó felvételi időszakra a rendelet jogszerűen nem módosítható. Jelen pillanatban a tárca vizsgálja, hogyan tudjuk az MRK hibás döntésének az Ön által is felvetett következményeit enyhíteni még ebben a felvételi időszakban.
(EMMI Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság)
