Negyedik felsőoktatási online fogadóóra, 2015. augusztus 6.

Tisztelt Államtitkár Úr! Az agrárképzés szerkezeti változásai során a sajtóban a legnagyobb hangsúlyt a a Szent István Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem budai karainak eseteges összeolvadása kapta. A többi, agrárképzéshez kapcsolódó szakokat indító intézmény esetében hogyan kívánja az Államtitkárság erősíteni a képzést és a szakmai - gazdasági erőforrások koncentrációját? Köszönöm a válaszát!

Az átsrtukturálásnak köszönhetően a folyamatok pontosan a hatékonyabb működés irányába mutatnak, hiszen a párhuzamosságok kivezetése racionálisabb képzési struktúrát eredményez.

Tisztelt Államtitkár úr! Hol tartanak azok az egyeztetések, amelyek a felsőoktatási dolgozók bérének, illetve a bértábla rendezését célozzák, és amelyeket az FDSZ folyamatosan sürgetett az elmúlt hónapokban? Köszönettel!

Az államtitkárság kidolgozta a bérstruktúrát, jelenleg folynak az egyeztetések.

Tisztelt Államtitkár Úr! Az idei felvételi adatokból látszik, hogy a természettudományok az alacsony ponthatárok ellenére továbbra is nagyon népszerűtlenek, miközben más, kormány által preferált képzési területeken (pl. pedagógusképzés) látványosan sikerült növelni a jelentkezői létszámot. Milyen lépések várhatók a természettudományos szakok megerősítésére? Köszönöm!

Az elmúlt években a pedagógusképzés népszerűbbé válásával történt egy sajátos átrendeződés a természettudományos és a természettudományos tanári képzés között. Míg valóban a természettudományos képzéseken megfigyelhető kismértékű csökkenés, 2014-ről 2015-re 4%, addig a természettudományos tanár szakokon növekedés figyelhető meg. A természettudományos képzések (matematikus, vegyész, biológus, stb.) esetén ezen szakmák munkaerőpiaci pozicionálása elengedhetetlenül fontos. Mivel ezek a szakemberek főleg az alapkutatások területén helyezkednek el, ezért az alapkutatások az elkövetkező időszakban a kormány felsőoktatási és KFI stratégiájában kiemelt szerepet kapnak.

Tisztelt Államtitkár úr! Van-e/lesz-e lehetőség arra, hogy a hallgatók is véleményezhessék a felsőoktatási struktúraátalakításra vonatkozó javaslatokat, terveket. Amennyiben igen, kik és milyen formában tehetik ezt meg? A HÖOK, esetleg az intézményi vagy a kari HÖK-ök képviselői? Illetve miként „hasznosulnak a vélemények”? Köszönöm a válaszát!

Az intézményátalakításokra vonatkozó javaslatokat az intézmények projektcsoportjai alakítják ki. Az államtitkárság határozott kérése volt az intézmények felé, hogy a tervek kidolgozása során a hallgatókat is vonják be a folyamatba. Az intézmények maguk döntenek arról, hogy a koncepció kidolgozásának mely fázisába vonják be a hallgatói érdekképviseleteket. A HÖOK elnökségével a felsőoktatási stratégia kapcsán rendszeresen egyeztet az államtitkárság, ugyanígy tájékoztattuk őket a tervezett átalakításokról is.

Tisztelt Államtitkár Úr! A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tegnapi sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy támogatják az agrárképzéssel kapcsolatos kormányzati terveket. A tervezett szervezeti átalakítások koncepciójának kialakításakor a kamara küldött-e javaslatot a képzési helyek áthelyezésével, karok integrációjával és az erőforrások koncentrációjával kapcsolatban? Ha igen, akkor a terveik találkoztak-e az Államtitkárság elképzeléseivel? Köszönöm a válaszát!

Az elmúlt egy év során folyamatosan egyeztettünk a szakmai szervezetek, így az agrárkamara képviselőivel is. A felsőoktatási stratégia vonatkozó részei természetesen az agrárkamara szakmai véleményét is tükrözik. A tervezett átalakításokkal kapcsolatban tájékoztattuk az agrárkamarát is, akik a tervezett integrációs folyamatokkal egyetértettek és támogatják.

Tisztelt Államtitkár Úr! Múlt héten ismét cikkezett a sajtó a szegedi egyetem hallgatói önkormányzatának gazdálkodását érintő rendőrségi nyomozásról. Ennek kapcsán kérdezném, hogy milyen lépéseket tett a szaktárca, illetve milyen változások lépnek életbe a következő tanévben a HÖK-ök működését illetően. Hogy kívánják megakadályozni a diákképviseletek pénzügyi visszaéléseit? Az őszi törvénycsomagban lesz esetleg erre vonatkozó intézkedés? Köszönöm.

A törvényben több módosítást nem tervezünk annál, mint ami eddig megjelent. Részben rendeleti szinten, részben az intézmények belső szabályozásaiban tervezünk további változásokat. Ezek kidolgozása jelen pillanatban a HÖOK képviselőivel zajlik.

Tisztelt Államtitkár Úr! A KKK-k kidolgozása során a gazdasági kamarák szakértői hozzászólnak-e, és ha igen, milyen mélységben az egyes szakok követelményeihez? Van már olyan eredménye a munkának, amelyet a rektori konferencia szakbizottságai eljuttattak a Államtitkársághoz? Köszönöm a válaszát!

Egyelőre a munka folyik, még nem kaptunk vizsgálatra semmilyen javaslatot, de ez így rendben van, mert a határidőn belül vagyunk. A szakbizottságok valóban megkérdezik ill. meghívják a különböző szakmai szervezetek képviselőit az egyeztetésekre.

Tisztelt Államtitkár Úr! Az Emmi múlt heti közleménye szerint elképzelhető, hogy az egyetemi átszervezések nyomán egyes hallgatók adott esetben más intézményben fejezhetik be a tanulmányaikat, mint ahol elkezdték. Ez azt jelenti, hogy lehet olyan eset, amikor helyileg máshova kell majd járni, vagy csak a dokumentumokban szerepel majd más intézménynév? Köszönettel!

Az intézményátalakításokat követően is a hallgatók ugyanazon a campuson fejezhetik be tanulmányaikat, mint ahová jelentkeztek és elkezdték. A diplomájukban mindkét intézmény neve szerepel majd.

Tisztelt Államtitkár úr, azokra a véleményekre szeretném a reagálását kérni, miszerint a kabinet által tervezett szerkezeti átalakítások csak akkor lehetnek sikeresek, ha legalább 20 milliárd forinttal növelik az ágazat állami támogatását. Arra is kíváncsi lennék, a bejelentett változtatások törvénymódosítást igényelnek-e, ha igen, ez ősszel mikorra várható, és adott esetben milyen más elemei lesznek a módosító csomagnak? Válaszát tisztelettel köszönöm!

Az átalakítások célja, hogy az új szerkezetben az intéz,éányek mind szakmai szempontból, mind költséghatékonysági szempontból jobban működjenek. Hibás lenne az a megközelítés, hogy csak emiatt a struktúraváltás miatt növelni kellene a felsőoktatás költségvetését. Egyébként a 20 milliárdos összeget senki nem indokolta, hogy miért éppen ennyi. Ha konkrétan az összeget tekintjük, akkor 2016-ban, 2017-ben évente kb. 18 milliárd forintot tervezünk az elrontott PPP konstrukciók kiváltására, amellyel jelentős megtakarítások érhetőek el az intzézmények üzemeltetésében. Ezen kiváltások egy része éppen a struktúraváltás révén válik lehetővé.

Tisztelt Államtitkár Úr! Péterffy Balázs vagyok a Napi Gazdaságtól, és azt szeretném megtudni, hogyan vélekedik Hiller István azon kijelentéséről, mely szerint a felsőoktatásban a hallgatók száma 2010-hez képest 25 százalékkal csökkent, amely nem magyarázható a demográfiai változásokkal? A politikus szerint a demográfiai hullám még nem érte el az egyetemeket, főiskolákat. Köszönöm a válaszát!

A hallgatói jelentkezések és a felvételi szám részben demográfiai változással, részben más tényezőkkel magyarázható. Értve az MSZP kérdésében meglévő erőteljes politikai tartalmat, meg szeretném jegyezni, hogy 2008-ban kb. 97 ezer hallgató jelentkezett és ebből 53 ezret vettek fel állami finanszírozással a szocialista kormányzás alatt. Természetesen az MSZP megkérdezhette volna azt is, hogy a 2008-as évhez képest, amit egyébként ők bázisévnek szoktak tekinteni, hogyan alakultak a 2015-ös jelentkezési és felvételi számok? Itt a válasz az lenne, hogy 2015-ben 7 ezer hallgatóval többen jelentkeztek és 3 ezerrel több hallgatót vettünk fel magyar állami ösztöndíjjal.

Tisztelt Államtitkár Úr! Én a közeljövőben létrejövő közösségi felsőoktatási képzési központokkal kapcsolatban szeretnék kérdezni, hogy mikorra várható ennek megvalósulása, kiket alkalmaznának majd illetve hogy a tervezett felsőoktatási átszervezés után felszabadulnak-e majd szakemberek, ha igen, az ő foglalkoztatásuk elképzelhető-e a későbbiekben ezekben a központokban? Köszönöm!

Jelen pillanatban több közösséggel (várossal) zajlanak az egyeztetések. Meg lehet említeni Salgótarjánt, Kisvárdát, Sátoraljaújhelyet és Ózdot, valamint Hatvant, illetve újonnan a Corvinus Egyetem Székesfehérváron tervezi közösségi képzés indítását. Az indulási időpont függ az egyetemek és a városok közötti megállapodásoktól, jelen pillanatban úgy látjuk, hogy a felsorolt esetek mindegyikében 2016 szeptembere a megcélzott indulási dátum. Az intézményátalakítást követően nem szabadulnak fel szakemberek, hiszen a feladatmennyiség nem változik, illetve a közösségi intéázmények esetén további szakemberek (oktatók) alkalmazására is szükség lesz.

Tisztelt Államtitkár Úr! Megszületett-e a kormánydöntés arról, hogy a Testnevelési Egyetem új campust kap és kiköltözik jelenlegi helyéről? Ha még nincs döntés, mikor várható? Pontosan milyen területen kap új helyet az egyetem? Van-e arra elképzelés, hogy a jelenlegi területének mi lesz a sorsa? Erről külön döntés lesz, avagy egyszerre határoz a kormány a régi és az új terület minden részletéről?

Egyelőre az előkészítő tevékenység folyik, több lehetőséget vizsgálunk. Előre láthatólag az ősz folyamán várható kormánydöntés.

(EMMI Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság)