Harmadik felsőoktatási online fogadóóra, 2015. július 16.

Tisztelt Államtitkár Úr! A duális képzéssel kapcsolatban szeretnék még visszatérni a KKK-k helyzetére. A duális formában induló szakok esetében a KKK-k kidolgozásába bevonják-e a vállalati szektor képviselőit, vagy a képzés elméleti és gyakorlati része különválik ebből a szempontból? Úgy tudom, hogy a Duális Képzési Tanács azt szeretné, hogy egy adott szakon belül a különböző résztvevő cégek, szervezetek gyakorlati képzései egységes protokoll alapján működjenek. Köszönettel

Az MRK szakbizottságai számára általában feladat, hogy a kidolgozott KKK-t a szakmai környezet képviselőivel egyeztessék. A duális képzés vállalati tananyagai nem tartoznak a rendelet hatálya alá, azt az adott vállalati kör dolgozza ki, és a DKT ellenőrzi. Mivel az adott szakhoz tartozó vállalati tananyag bizonyos része egységesíthető (természetesen a vállalat specifikus részek nem), ezért a 4.1.1/F pályázatokban kidolgozott vállalati tananyagokat a releváns cégek rendelkezésére bocsátjuk.

Tisztelt Államtitkár Úr! A múlt heti MRK ülésen szóba került, hogy napirenden van a pedagógusképzés tartalmi áttekintése is. Miért van erre szükség? Milyen újítások várhatók? Köszönöm!

A pedagógusképzés átalakítása az elmúlt években megkezdődött, az eddigi tapasztalatok értékelése folyik és a hiányzó elemek kidolgozásához hamarosan hozzákezdünk.

Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm a választ, a másodikkal kapcsolatban szeretém megtudni, hogy van-e még olyan intézmény, amellyel olyan szintű problémák vannak, mint a Corvinus Egyetemmel. Ha igen, melyek ezek? Véleménye szerint hány intézménynél lehet jelentős változás?

A lehetséges intézményi átalakítások indokai összetettek: nemcsak az intézmény működési problémái miatt lehet szükség átalakításra, hanem például a teljes intézményrendszer fenntartható, optimális, versenyképes működése, egy adott diszciplína hazai, nemzetközi fejlesztése is az indokok között szerepel, mint ahogy a Fokozatváltás a felsőoktatásban stratégiai anyagban is olvasható. Az átalakítási tervekre vonatkozó munkacsoportok, a részletes munkatervek, stratégiai dokumentumok, üzleti és működési elvek kidolgozása megkezdődött, ezekről július 3o-n az államtitkárság a nyilvánosságot tájékoztatni fogja.

Tisztelt Államtitkár Úr! A doktori képzéssel kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy a MAB javaslatában szereplő, doktori iskolák számának csökkentése napirenden van-e? Ha igen, akkor mikortól lehet erre reális esély, és hogyan fog változnia doktoranduszok jogviszonya azokban az intézményekben, amelyek megszűnnek vagy beolvadnak? Köszönettel

A doktori iskolák átalakítására vonatkozó javaslat még nem került kidolgozásra, a doktori képzéssel foglalkozó bizottság dolgozik ezen is (ennek egyébként ma délután lesz a következő ülése). A doktoranduszok az adott intézmény hallgatói, ilyen értelemben bármilyen, az intézményt érintő változásnak megfelelően fog változni a jogviszonyuk: ha egy kar átkerül egy másik intézményhez, akkor a hallgató is a jogutód intézmény hallgatójává válik.

Tisztelt Államtitkár Úr! A legutóbbi törvénymódosítás lehetőséget teremtett arra, hogy a jövőben minden szakon elérhessenek idegen nyelvű órákat is a hallgatók a kreditek 10 százalékáig. Ez az új intézkedés melyik tanévtől lép életbe? Csak az állami fenntartású egyetemekre, főiskolákra nézve lesz kötelező? Igényel-e a lépés a tárca részéről valamilyen beavatkozást (pl. központilag megszabják-e, mely tárgyak taníthatók idegen nyelven, kell-e esetleg oktatói továbbképzéseket indítani, ahol nincs elég, a feladatra alkalmas tanár) Illetve megjelenik-e valamiképpen a bérezésben, ha valaki idegen nyelven tartja az óráit? Köszönöm

Az adott tantárgyak kiválasztása és meghirdetése az intézmény döntésétől függ, amelyet nyilván tartalmi és célszerűségi szempontok alapján fognak meghozni. A törvény szeptembertől lép hatályba, ennek megfelelő ennek a lehetőségnek a bevezetése is.

Tisztelt Államtitkár Úr! Két témában lenne kérdésem. 1, Több nemzetközi szervezet is tiltakozik a kulturális antropológia szak megszüntetése miatt. A tiltakozások hatására átgondolja a kormány a szak sorsát? 2, A Corvinus leadta elképzeléseit az intézmény további sorsáról, ezt olvasta-e már, illetve mi a véleménye róla, mi lehet az intézménnyel a jövőben? Válaszát várom, köszönettel

A kulturális antropológia alapszak megszüntetésének az indoka - mint azt egyébként kommunikáltuk is, ill. a külföldi szakemberek aggodalmaira is részletesen választoltunk - az, hogy az alapképzés látható módon nem tudott elegendő hallgatót vonzani (2o13-ban 13 főt, 2o14-ben 6 főt vettek fel), viszont a mesterképzésre lényegesen több hallgató jelentkezett és került felvételre (2o13-ban 1o2 főből 31, 2o14-ben 116 főből 38 fő), ami a képzésnek a magasabb szinten történő erősítését indokolja. Fontos megemlíteni, hogy ilyen módon sem a kutatási terület, sem az oktatási terület és így az adott tanszékek sorsa sem kérdőjeleződött meg. (2) Igen, tegnap megkaptuk, most elemezzük az egyetem javaslatait. A cél továbbra is az, hogy minden intézmény-átalakításra vonatkozó döntés még augusztus vége előtt megszülessen.

Tisztelt Államtitkár Úr! Lapunk múlt héten körbekérdezte a felsőoktatási intézményeket a hiányzó nyelvvizsga miatt beragadó diplomákról. A válaszok szerint általánosan 20-30 százalék, de egyes intézményekben még mindig 50-60 százalék feletti a fenti okból ki nem adott oklevelek aránya. Mit szól Államtitkár úr a magas számokhoz? Ezek alapján várható-e, hogy visszaveti majd a felsőoktatásba bekerülők számát, ha 2020-tól felvételi követelmény lesz a középfokú nyelvtudás? Köszönettel

A nyelvvizsga hiányában át nem vett diplomák száma a végzést követő évben valóban magas, viszont a végzettek az elhelyezkedésük után hamarosan megszerzik a nyelvvizsgát, ez egyértelműen látszik az át nem vett diplomák periodikus változásán. A bemeneti követelményként támasztott középfokú nyelvvizsgára való felkészülésre elegendő idő áll rendelkezésre, ezért nem gondolom, hogy érdemben a jelentkezők száma csökkenni fog. Már ma is 55% körüli azon hallgatók száma, akik az alapképzésre középfokú nyelvvizsgával jelentkeznek.

Tisztelt Államtitkár Úr! Hogy áll a KKK-kal kapcsolatos munka, jelen állás szerint tartható lesz, hogy augusztus végére, szeptember elejére a rektori konferencia szakbizottságai letegyék az asztalra a javaslataikat?

Az MRK-val való egyeztetések után már látható, hogy a munka nagyságrendje olyan, ami az eredetileg kitűzött augusztus végi határidő tartását nem teszi lehetővé. Mivel a KKK-k tartalma egy nagyon fontos eleme a felsőoktatási szakok minőségi fejlesztésének, ezért inkább úgy döntöttünk az MRK-val, hogy ezt a határidőt kitoljuk, és a jelenlegi állapot szerint november végéig fejeződik be a munka.

Tisztelt Államtitkár Úr! Hogyan változik jövőre az ideihez képest a felvételi minimumponthatár a különféle képzéstípusoknál? A minimumponthatár mely szakoknál nem lesz elegendő? Mely szakokon lesz lényegesen magasabb ponthatár 2016-ban várhatóan? Ki kerülhet be állami ösztöndíjas képzésre, elegendő lesz minden esetben a minimumponthatár teljesítése? Tervezik-e, hogy változtatnak a pontszámítási metodikán? Bővül-e az emelt szintű érettségit igénylő szakok aránya, mely lehetnek ezek? Köszönöm

Amennyiben a kérdése a minimális ponthatárra vonatkozik, akkor annak szintje a 2o12-es megállapodásnak megfelelően az idei 28o pontról 3oo-ra változna. A magyar állami ösztöndíjra vonatkozó minimális ponthatárok kialakítására az eddigi gyakorlatnak megfelelően a HÖOK-kal való egyeztetés után az ősz folyamán kerül majd sor.

(EMMI, Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság)