Az Állami Számvevőszék felsőoktatási intézmények gazdálkodásával kapcsolatos idei vizsgálatai igazolják, hogy elengedhetetlen volt a kancellári rendszer bevezetése. Közlemény.

Amikor a kormány az akadémiai és gazdasági-stratégiai döntési kompetenciák szétválasztása mellett döntött a felsőoktatási intézményeknél, az ÁSZ által feltárt problémák egy része már ismert volt, hiszen évek óta zajlik az egyetemek és főiskolák átvilágítása. Az ezen vizsgálatok során feltárt hiányosságok és problémák indokolták a kancellári pozíció kialakítását.

Ezzel a lépéssel a jövőben rektorok és a Szenátus kompetenciája elsősorban az akadémiai és tudományos ügyekre vonatkozó, stratégiai szintű döntések meghozatalára terjed ki, miközben az intézmény gazdálkodásával és napi működtetésével kapcsolatos jogkörök a kancellár hatáskörébe tartoznak.

A kancellári rendszer bevezetésével emellett megvalósult a kormány azon szándéka is, hogy a fenntartó – vagyis a társadalom – érdekei megjelenjenek az intézmények irányításában.

A kancellárok hivatalba lépése óta eltelt 3 hónap alatt máris látszanak az új intézményirányítási rendszer eredményei, az intézmények gazdaságosabban és hatékonyabban működnek.

Mindemellett vannak olyan felsőoktatási intézmények, ahol a vezetés megfelelő szakmai hozzáállása, a motiváció és a tudás jól működő rendszert eredményezett, és a vizsgálatok nem tártak fel gazdálkodással kapcsolatos hiányosságokat.

(Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság)