Tizedik felsőoktatási online fogadóóra, 2015. december 4.
Tisztelt Államtitkár Úr! A doktoranduszok ösztöndíjának tervezett emelése érinti-e a képzésben jelenleg is részt vevő doktoranduszokat is? Információnk szerint ugyanis már bejelentették nekik, hogy ők továbbra is 100 555 Ft-ot kapnak. A mostani doktoranduszok kapnak majd sikeres disszertáció esetén 400 ezer forintot? Ha a képzésben jelenleg is részt vevő doktoranduszokra nem vonatkozik az emelés, van olyan terv, mivel kompenzálnák őket?
A kormány döntése értelmében a doktoranduszok ösztöndíja az első két évben 140 ezer forintra, a második két évben pedig 180 ezer forintra nő majd. A törvény azonban nem visszamenőleges hatályú, az új szabályozás felmenő rendszerben történik. Minden képzésre az a törvényi szabályozás vonatkozik, amely annak megkezdésekor érvényben volt.
A kormány döntése értelmében a doktori képzés rendszere 2+2 évessé válik a 2016/2017-es tanévtől. Az első két év (képzési-kutatási szakasz) során kötelezően teljesítendő tantárgyak kerülnek meghirdetésre, a második év végén a doktorandusz előrehaladását komplex vizsga formájában értékelni kell (doktori szigorlat megszűnik), és a vizsgát nem teljesítő hallgatók a doktori képzésből kikerülnek. A második két évnek (kutatási és disszertációs szakasz) a doktori kutatás folytatásáról és a doktori értekezés megírásáról kell szólnia, maximum két félév szünetelési lehetőség mellett. A doktori képzésben részt vevő doktorandusz végig hallgatói jogviszonyban marad.
Felhívjuk ugyanakkor a figyelmét, hogy azok a doktorandusz hallgatók, akik a kifutó rendszerben kiemelkedő teljesítményt nyújtanak, támogatáshoz juthatnak például az Új Nemzeti Kiválóság Programból.
Tisztel Államtitkár Úr! Korábban már említette, hogy folyamatosan csökken a felsőoktatási intézmények adósságállománya. A Magyar Államkincstár adatai szerint a szeptember végi közel 9 milliárdos tartozásállomány október végére 7,6 milliárdra csökkent. Rendelkezik-e már információval a tárca a november végi tartozások összegéről? Várható-e, hogy év végére megszabadulnak a hiánytól az intézmények? Ha igen, akkor ez milyen intézkedéseknek köszönhető?
A felsőoktatási intézmények kancellárjainak egyik kiemelt feladata, hogy az intézményi költségvetés kialakítása során megfelelően megalapozott bevételek és kiadások kerüljenek megtervezésre. Ezért az egy éve kinevezett kancellárok felmérték, hogy a költségvetési igények, a saját bevételi tervek kellően megalapozottak, reálisak, illetve teljesíthetők-e. Ennek eredményeképpen valamennyi intézményben likviditást biztosító, bevételnövelő intézkedések meghozatalára került sor a racionálisabb gazdálkodás érdekében. Míg 2014. szeptember hónapban az ágazat tartozásállománya 20,5 milliárd forint volt, addig 2015 szeptemberében ez mindössze 8,9 milliárd forint, amely október végére 7,6 milliárdra csökkent. Pontos novemberi tényadatokkal december közepén tudunk szolgálni.
2015-ben várhatóan a felsőoktatási funkciónak (a betegellátási funkció ellátásából eredő hiányt nem számolva) nem lesz kifizetetlen számlája úgy, hogy a 2015-ös Felsőoktatási Struktúraátalakítási Alapot a korábbi évektől eltérően alapvetően strukturális projektek végrehajtására, hatékonyságnövelő, kiadáscsökkentő fejlesztésekhez használják fel az intézmények, és csak nagyon kis mértékben adósságkonszolidációra.
A kancellárok belépését követő egy év elteltével megállapítható, hogy a kancellári rendszer és a kancellárok egyéni és csoportos teljesítménye igazolja a rendszer kialakításával kapcsolatban támasztott kormányzati elvárásokat:
A kancelláron keresztül eredményes a beavatkozás az intézmények működésébe anélkül, hogy az alaptevékenységük sérülne.
A felsőoktatási intézmények működése átláthatóbbá vált. Az intézmények gazdasági-pénzügyi működése racionálisabb, jobban tervezhető, a tartozásállományuk folyamatosan csökken, míg a pénzkészletük emelkedik.
A kancellárok belépése változtatott a korábbi rossz működési modelleken és fejlődési pályára állította a legnehezebb helyzetben lévő intézményeket, ugyanakkor tovább erősítette a jó működést a stabil helyzetben lévő intézményeknél.
Az intézmények megfelelően implementálták a kancellári működést a szervezeti felépítésükbe. A kancellár struktúrájában rendezte át az intézmények belső érdekviszonyait, ami az intézményi fejlődési utak megnyílását jelentette, és átalakította a kialakult számos helyen torz struktúrákat.
A rendszer tehát jól működik, csupán finomhangolásra van szükség.
Tisztelt Államtitkár úr! Szeretném kérdezni, hogy tárgyalt-e már a kormány a Testnevelési Egyetem leégett kampuszának pótlásáról, van-e fejlemény ezügyben? Szeretném reagálását kérni arra az ellenzéki felvetésre is, hogy a béremelés fedezetét 50 százalékban az intézményeknek kell kigazdálkodni, s ezt a döntő többség nem tudja végrehajtani.
A december 2-i kormányülésen szó volt a Testnevelési Egyetem fejlesztési terveiről, amely természetesen a leégett kampusz helyzetének megoldására is javaslatot tesz. Bővebb tájékoztatást a hivatalos kormánydöntést követően tudunk adni.
Véleményünk szerint az ellenzéki felvetés nem helytálló, mivel a nem oktatói-kutatói közalkalmazotti kör tervezett bérminimumának rögzítéséhez az intézményeknél a szükséges források rendelkezésre állnak.
(EMMI Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság)
