Ötödik felsőoktatási online fogadóóra, 2015. szeptember 10.

Az intézmények működésének hatékonyabbá tétele, mennyire hozzájárulhat-e az oktatás minőségének javulásához. Milyen eredményekre számít ez ügyben az Emberi Erőforrás Minisztériuma illetve az Oktatási Államtitkárság. Vannak-e erről becsléseik. Köszönöm válaszát.

Az oktatás minőségének javulását várjuk az átalakításoktól. A hatástanulmányok erre is részletesen kitérnek. A felesleges párhuzamosságok megszűnnek, sokkal hatékonyabb és strukturáltabb keretek között folyik tovább az oktatás, megfelelve a XXI. század elvárásainak és kihívásainak.

Változások várhatók a felsőoktatási kutatás-fejlesztési tevékenység szabályozásában. Mondana egy-két gyakorlati példát a lehetséges könnyítésekre? köszönettel.

Az egyetemek KFI vállalkozásai terén lesznek változások, könnyítések. A kormány által korábban elfogadott változtatásokat átvezetjük a törvénybe. Életszerűbbé válnak a vállalti együttműködések, ilyen például a központosított közbeszerzések alóli felmentés, valamint bizonyos eszközök eddigi tilalmának feloldása.

Az őszi törvénycsomagnak milyen elemei lesznek, ebben szerepel majd a doktoranduszokat érintő változtatás is? E téren az egyeztetések hol tartanak, és megállapodtak-e már? köszönettel.

Számos eleme van az őszi törvénycsomagnak, melynek része természetesen a doktori képzés átalakítása is. Ezekről részletesen szívesen adunk külön tájékoztatást.

Átalakul a doktori képzések rendszere is a közeljövőben. Milyen elképzeléseik vannak a doktorandusz ösztöndíjrendszer megreformálására, az összegek módosításra? köszönettel.

Mint azt korábban publikáltuk, átalakul a doktori képzések rendszere, 2+2 évessé válik. Már az első 2 évben ellenőrizzük a hallgatók előrehaladását, és csak azok folytathatják, akikről úgy ítélik meg a doktori iskolák, hogy be tudják fejezni a képzést. Az első 2 évben 50%-os emelést tervezünk, ezt követően, a második 2 évben a duplájára emeljük az ösztöndíjat. Ezt a javaslatot a DOSZ és minden szakmai szervezet kiemelten támogatja.

A 2016/2017-es tanévet várhatóan már az új szerkezeti struktúrában kezdik meg az intézmények? Köszönettel.

Az egyes átalakulással kapcsolatos változások más és más időpontra tervezetten valósulnának meg. A tervek szerint a BCE budai campusán lévő karok már ebben a tanévben csatlakoznának a Szenti István Egyetemhez, akárcsak a Nyugat-magyarországi Egyetem mosonmagyaróvári és győri karai a Széchenyi István Egyetemhez, ugyanakkor a szombathelyi karok önállóvá válására csak meghatározott feltételek teljesülése esetén és legkorábban a 2017/2018-as tanévtől kerülhetne sor. A gyöngyösi Károly Róbert Főiskola és az egri Eszterházy Károly Főiskola összeolvadása, illetve a Kecskeméti és a Szolnoki Főiskola összeolvadására pedig a 2015/2016-os tanév végén kerülne sor, így a hallgatók az új intézményekben a 2016/2017-es tanévben kezdenék meg tanulmányaikat. Ugyanezzel a dátummal történne meg az Állatorvos-tudományi Kar kiválása és önálló egyetemmé válása.

Korábban jelezték, hogy az ősz folyamán újabb felsőoktatást érintő törvénycsomagot nyújtanak be a parlamentnek. Ez mikor várható? Köszönettel.

Az ősz folyamán szeretnénk benyújtani a javaslatot, azzal a céllal, hogy lehetőség szerint még decemberben az országgyűlés is dönteni tudjon róla.

Egy felmérés szerint a lakosság 63%-a nem beszél idegen nyelvet, és ezzel Magyarország utolsó az uniós rangsorban. Ráadásul míg 2004-ben több mint 146 ezren nyelvvizsgáztak sikeresen, addig 2013-ban alig 80 ezren. Mit szól az adatokhoz, szükséges volna a Diplomamentő programon túl az iskolákban is erősíteni az idegen nyelv tanításán, illetve újabb programokat indítani? Köszönöm.

Feltétlenül szükség van arra, hogy a hazai lakosság idegen nyelvtudását erősítsük. Ehhez szükség van a köznevelés támogatására, hiszen az általános idegen nyelvtudást a köznevelésben kell elsajátítani, és ennek alapján kezdtünk bele a felsőoktatási rendszer átalakításába is azzal a céllal, hogy a képzésben elő kell írni az idegen nyelven is meghirdetendő kreditek mennyiségét. Itt a minimális célérték a kreditek 10%-a, ami a jelenleg hatályos nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben már szerepel és az intézményeknek ez alapján kell átalakítaniuk a szakos tanterveiket. Támogatni és ösztönözni szükséges tovább az idegen nyelvű képzések indítását, amelynek végrehajtása intézményi szintű felelősségi körbe tartozik. Az EFOP képzés- és tartalomfejlesztési programjaiban pedig szintén kötelező elem az idegen nyelvű kreditek fejlesztése, ennek révén is azt a célt próbáljuk elérni, hogy nemcsak az általános nyelvtudás dimenziójában, hanem a szaknyelvi ismeretek tekintetében is jobb arányt érhessünk el.

Milyen anyagi pozitívumokkal jár az Egyetemi karok átcsoportosítása illetve az átcsoportosítások által megtakarított pénzeket, milyen oktatásügyi fejlesztésekre szánják az említett intézmények? Van-e esély arra, hogy az átcsoportosítások által megtakarított összegekből újabb, a társadalom működését segítő egyetemi karok induljanak illetve a meglévők bővüljenek?

Az átalakítások célja nem a spórolás, hanem az intézmények hatékonyabb működése. Az ezáltal felszabaduló források az intézményeknél maradnak, saját hatáskörben dönthetik el, hogy milyen fejlesztésekre költik. Például a Covinus egyetem pesti karai a budai campus kiválása során felszabaduló évi több száz millió forintot többek között egy negyedik kar felállítására kívánják fordítani.

Úgy tudom, a BCE átszervezéssel érintett karainak hallgatói és a kari vezetők is garanciákat kértek és kaptak mind az Államtitkárságtól, mind a Szent István Egyetem vezetőitől. Tudomásom szerint a válaszokat és garanciákat megkapták a kari hallgatói önkormányzatok vezetői, akik elfogadták a tervezett integrációt. Az elmúlt napok tiltakozásait ennek fényében hogyan értékeli Államtitkár Úr?

A kérdés második felével kapcsolatban, a hallgatók írásos garanciát kaptak minden általuk felvetett kérdésre. A kormany.hu-n megtalálható mind az eredeti Covinus HÖK megkeresés, majd az erre adott fenntartói válasz. Az alábbi linken a véleményünk megtekinthető. http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/felsooktatasert-felelos-allamtitkarsag/hirek/szandekos-felrevezetes-zajlik-a-corvinus-budai-campusan

Lehet-e már tudni, hogy az előnytelen PPP szerződések kiváltásában mely felsőoktatási intézmények érintettek?

26 PPP projekt esetében tettünk javaslatot a kiváltásra, a tárgyalások folyamatban vannak. 2016. január elsejétől terveink szerint 5 intézmény előnytelen szerződéseit váltjuk ki - a Nyugat-magyarországi Egyetem, a Szent István Egyetem, a szolnoki és bajai főiskola, valamint a gyöngyösi főiskola szerepel az előzetes tervekben. Ezek a végleges megállapodások függvényében változhatnak, esetleg bővülhet a kiváltott intézmények első üteme. Természetesen a többi intézmény szerződései esetében is folyamatosak az egyeztetések az érintett pénzintézetekkel. Terveink szerint 2018-ig mind a 26 projekt kiváltása megtörténik.

 A Corvinus tervezett átszervezése kapcsán ismételten megfogalmazódott az a félelem, hogy a Budai Arborétum értékesítésre kerülhet. Bár a sajtóközlemény szerint nem változna a képzés helye, mégsem tette egyértelművé az államtitkárság mi a szándéka az értékes ingatlannak számító Arborétummal? Továbbá, nincs garancia arra, hogy az átszervezés után később a Szent István Egyetem nem válik majd meg az Arborétumtól. Mi szavatolja, hogy az Arborétumot később sem lesz eladható adják el?

A minisztérium többször is határozottan kijelentette, hogy a Budai Campus és a hozzá tartozó arborétum továbbra is kizárólag felsőoktatási célokat szolgálhat. Az ingatlan eladása és egyéb hasznosítása nem került napirendre, és a fenntartó elkötelezett abban, továbbá garanciát vállal arra, hogy ez a továbbiakban is így marad.

Megdöbbenéssel fogadták a Budapesti Corvinus Egyetem oktatói, hogy a három budai kar elcsatolásáról hamarabb született miniszteri döntés, mint ahogyan az az intézmény szenátusának napirendjére került. Ők ezt az autónomia súlyos megsértéseként értékelik. Miért nem lehetett megvárni a szenátusi döntést, miért nem ismerhettek meg hatástanulmányt az integráció-szétválasztásról (ők azt mondják, hogy csak a saját magukét ismerik, de az csak egy gazdasági jellegű tanulmány). Garantálható-e az, hogy aki a Corvinuson kezdte meg tanulmányait, az corvinusos egyetemi diplomát kapjon? Köszönöm.

A hatástanulmányokat az érintett intézmények készítették az államtitkárság felkérésére. Több száz oldalnyi dokumentáció született a kérdésben. Mivel ezeket az intézmények készítették, az ő hatáskörük eldönteni, hogy nyilvánosságra hozzák-e. Szenzitív, akár gazdálkodási és menedzsmentre vonatkozó belső adatokat is tartalmaznak, ezért az államtitkárság az érintettek hozzájárulása nélkül nem hozhatja nyilvánosságra. Nem igaz, hogy a Covinus vezetősége nem ismerte a SZIE által készített hatástanulmányt, hiszen mindkét intézmény véleményezte egymás anyagait (így a Covinus is a SZIE-ét), és ezen kívül személyesen is többször egyeztettek a két intézmény vezetői. Mint azt korábban is jeleztük, a szenátusi döntés nem kötelezi a fenntartót, az átalakításokról saját hatáskörben dönt. A fenntartó minden érintett intézmény szenátusának határozatát figyelembe veszi, a szenátusi ülések előtt hivatalos döntés nem született az intézményátalakítások kapcsán. Az a hallgató, aki a Corvinuson kezdte meg tanulmányait, Szent István Egyetem által kiállított diplomát kap, feltüntve a jogelőd intézmény, ez esetben a Covinus nevét is.

Az egyetemi átszervezések egy sor intézményt érintenek, de főleg a Corvinus sorsáról hallani sokat. A többiektől milyen visszajelzések érkeznek a tárcához? A BCE-n kívül máshonnan is tapasztalnak ellenállást a kari vezetők, rektorok részéről? Köszönettel.

A többi érintett egyetem szenátusa szinte egyhangúlag támogatta az intézményi átalakításokat, így például a Szent István Egyetem szenátusa a tegnapi napon 22 igen, 0 nem, 0 tartózkodás mellett elfogadta a Corvinus budai karainak integrációját. 3 szenátusi ülés van hátra, a Kecskeméti Főiskoláé, a Pannon Egyetemé és a Nyugat-magyarországi Egyetemé.

(emmi)