A rendszeres ellenőrzések fontosságát hangsúlyozta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke pénteken Budapesten, a Jó gyakorlatok! - Merre tovább, felsőoktatás? címmel általuk rendezett tanácskozás szünetében tartott sajtótájékoztatón.
Domokos László kiemelte: az ÁSZ ellenőrzései visszaigazolták azokat a tapasztalatokat, amelyek szerint rendszeresen el kell végezni a vizsgálatokat. Jelezte: több változtatási, javítási javaslatot juttattak el az Országgyűlésnek és a szaktárcának. Az ÁSZ ugyanakkor nemcsak ellenőriz, hanem tanácsadással is szeretné segíteni a felsőoktatási intézményeket, hozzájárulva a hibák elkerüléséhez, ezért is szervezték meg a pénteki konferenciát - mondta.
Rámutatott: a jövőben kiemelt fejlesztési célterület lesz a kutatás-fejlesztés és ezen belül is az egyetemek. A szigorú európai uniós szabályok miatt EU-s források visszafizetésének veszélyét is felvetné, ha ugyanazokkal a tapasztalatokkal szembesülnének, mint a mostani vizsgálatok során - hangsúlyozta. Ezért is tartotta fontosnak, hogy az intézkedési tervek, változtatások megalapozzák azt, hogy a hibátlan, visszafizetésmentes és az akár több 100 milliárdot érintő befektetéseknek jó alanyai legyenek a felsőoktatási intézmények.
Az ÁSZ-elnök példaként említette a PPP-programokat, hozzátéve: nagyon sok erőfeszítés történt eddig, de továbbiakra is szükség lehet.
Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) felsőoktatási államtitkára azt mondta: a jelzések, visszacsatolások a felsőoktatás működése szempontjából kifejezetten fontosak.
Kifejtette: a stratégia megfogalmazta az alapelveket, most a stratégiát bontják le, ennek egyik fő eleme a nemzeti felsőoktatási törvény módosítása. Azok a pontok, amelyek az ÁSZ vizsgálatai nyomán megfogalmazódtak - fenntartói ellenőrzés, vezetői felelősség, a gazdálkodás területe - abba az irányba mutatnak, hogy a felsőoktatási intézmények transzparensen és a köz által is átlátható módon működjenek.
Sándorné Kriszt Éva, a Budapesti Gazdasági Főiskola rektora kiemelte: a jó gyakorlatokat szeretnék bemutatni. A BGF évtizedek óta azon van, hogy ne csak tanítsa, hanem művelje is az üzleti tudományokat - hangsúlyozta, hozzátéve: szeretnék, ha kiszámíthatóbb lenne a környezet, de az intézményi felelősségtől sem lehet eltekinteni.
Palkovics László kérdésre válaszolva cáfolta a „zöld szakok” megszűnéséről szóló híreket. Azt mondta, a természetvédelmi, valamint a környezettan szak sem szűnik meg, a szakstruktúrát a Magyar Rektori Konferencia véleménye alapján véglegesítették. A végleges szaklista hamarosan megjelenik - jelezte.
(MTI)
