Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár a Kínai Hajtóműgyártók Szövetségének (CGMA) delegáltjait fogadta egyhetes magyarországi látogatásuk zárásaként 2014. november 28-án.

A CGMA delegáltjai a napokban a mérnökképzésben és főként a gépjárműiparban érintett magyarországi vállalatokkal, illetve egyetemekkel folytattak sikeres tárgyalásokat, amelyek során kiemelt figyelmet fordítottak a magyarországi K+F tevékenység eredményeinek, kihívásainak ismertetésére és megvitatására, valamint az eredményes kínai–magyar együttműködési lehetőségek feltérképezésére. A látogatás záróeseményén a CGMA képviselői Palkovics László államtitkárral együtt értékelték a hét tapasztalatait és megállapították, hogy a látogatás nagymértékben hozzájárult Kína és Magyarország innovációs, kutatás-fejlesztési és tudásmegosztási kapcsolatának fejlesztéséhez, elősegítette a két ország eredményes szakmai együttműködését, amelyben a vállalatok és a felsőoktatási intézmények egyaránt meghatározó szerepet vállalnak.

Palkovics László elmondta, hogy olyan konkrét K+F együttműködési lehetőségeket kell közösen találniuk, amelyek mindkét fél számára hosszú távon jelentenek előnyöket. A találkozón felmerült továbbá a kínai hallgatók magyarországi képzése is az újonnan felálló duális rendszerben.

A Kínai Hajtóműgyártók Szövetsége (CGMA) és a Magyar Gépjárműipari Innovációs Konzorcium (MGI) együttműködési szándéknyilatkozatot írtak alá, amelyet Palkovics László államtitkár is ellenjegyzett. A szándéknyilatkozatban célként tűzték ki a kínai gépjárműfejlesztés erősítését és a magas szintű igényeket kielégítő termékek létrehozását. A CGMA a magyar szellemi kapacitást, képességet és tapasztalatot jelölte meg, mint számára elsődleges tudásforrást. A magyar fél célja, hogy részt vegyen a számára előnyös tudás- és technológiatranszferben, valamint a létrehozandó szellemi értékek közös hasznosításában.

Kína tudatos kapcsolatépítésre törekszik régiónkkal, és az elmúlt két esztendőben új alapokra helyezte a kapcsolatrendszerét a kelet-közép-európai térség államaival. 2012-ben a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke 12 pontból álló intézkedési javaslat keretein belül fogalmazta meg azt a célt, hogy az ázsiai ország és a kelet-közép-európai térség 16 országának kereskedelme 2015-re elérje a 100 milliárd dollárt.

A cél, hogy Magyarország fenntartsa a térségben betöltött kiemelkedően jó helyzetét a kínai relációt illetően, és a kínai közvetlen tőkebefektetések minél nagyobb része továbbra is Magyarországra érkezzen, így ennek köszönhetően új munkahelyeket lehessen teremteni.

(Emberi Erőforrások Minisztériuma)