Történelmi emlékhellyé avatták szerdán az Eötvös József Collegiumot, amelyet 1895-ben alapítottak Budapesten a francia École Normale Supérieure mintájára.
Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkára a kollégium épülete előtt mondott köszöntő beszédében emlékeztetett, hogy a kormány márciusban döntött a kollégium emlékhellyé válásáról. A történelmi emlékhely nem más, mint "a nemzet vagy valamely velünk élő nemzetiség történelmében meghatározó, jelentőséggel bíró helyszín" - mondta. Kiemelte, hogy az Eötvös József Collegium az első olyan állami oktatási intézmény, amely megkapta a kitüntető címet.
Kép letöltése
Eötvös Loránd maga is egyfajta tanárképző központot akart a kollégiumból létrehozni - mondta Palkovics László. Felidézte, hogy a kollégium már az alapítását követő években az adott kor elitképző intézményévé vált, a két világháború között pedig a magyar szellemi elit egyik legkiemelkedőbb nevelőintézménye volt, ahonnan "országunk nagyjai, tudósai indultak az útjukra".
Palkovics László szerint nem véletlen, hogy a minőséget, a kiválóságot, az egyéniséget felkaroló szellemisége miatt a második világháború után a hatalom megkísérelte felszámolni a kollégiumot. Elvették a nevét, és közönséges zsúfolt diákszállóvá alakították, de a kollégium szellemiségét még a mindent ellenőrizni akaró totális hatalom sem tudta megtörni. A kollégium ma is bízhat a kormányban, hiszen ahogy támogatta a múltban, úgy most az általa adományozott kitüntető cím is bizonyítja, hogy a jövőben sem feledkeznek meg a nagy hírű intézményről.
Kép letöltése
Papp Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főosztályvezetője elmondta, jelenleg Magyarországon 47 történelmi emlékhelyet tartanak számon. A kollégium méltán érdemelte ki a címet, hiszen az intézmény a kezdetektől napjainkig kimagasló tudású középiskolai tanárokat és szaktudósokat nevelt - jelentette ki.
Mezey Barna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora szerint a kollégium azért is kivételes, mert a megálmodók céljait, az általuk vallott értékeket a múlt század politikai viharai ellenére átörökítette, mind a mai napig hitelesen képviseli. A kollégium a kezdetektől a modern tanárképzés, a tudós tanárok kinevelésének ideájától vezérelve működött. Ilyen atmoszférával várta az ország legtehetségesebb diákjait, akik sokszor igen nehéz körülmények közül érkeztek. Szavai szerint a kollégium - amely az 1900-as évek elején került a mai, XI. kerületi Ménesi úti helyére - szokatlan dimenziót nyitott az oda érkezőknek a szabadság, az önkormányzatiság, a demokratikus működés keretezte közösségi életével. A kollégium a magyar felsőoktatást alapvetően meghatározó, Magyarország tudományos potenciálját kiteljesítő pozíciót tölt be - mondta Mezey Barna.
Hoffmann Tamás, Újbuda polgármestere arról beszélt, hogy a kollégium - Eötvös Loránd szavai szerint - a bizalom alapkövére épült, és ugyanilyen alapkő az a közösség is, amely a kollégium életét évtizedről évtizedre formálja. A közösség erejében pedig az intézmény sikere és kiválósága rejlik. "A minőséggel szembeni meg nem alkuvásnak köszönhető, hogy fénye nem kopott fennállása óta" - mondta Hoffmann Tamás, hangsúlyozva, hogy az önkormányzatnak kötelező segítenie, hogy ez így is maradjon.
Szakály Sándor történész, a Veritas Történetkutató Intézet vezetője az Eötvös Collegium Baráti Kör képviseletében arról beszélt, hogy az intézményben az oda érkező diákok megtanulhatták egymás tiszteletét, valamint tudomásul venni a másként gondolkodást. Hozzátette: "van azonban valami, ami összeköt minket, és ez a kollégium jelmondata: a szellem szabadon szolgál".
Kép letöltése
Roland Galharague francia nagykövet köszöntőjében utalt rá, hogy a párizsi École Normale Supérieure mintájára alapították meg a budapesti kollégiumot. A párizsi intézményt a francia forradalom idején azzal a céllal hozták létre, hogy a legnagyobb tehetségek tanulhassanak ott származástól függetlenül - mondta a diplomata.
A felszólalók emlékeztettek, hogy a kollégiumban tanult a többiek mellett Benda Kálmán történész, Keresztury Dezső író, költő, Kodály Zoltán zeneszerző és Kosáry Domokos történész.
A történelmi emlékhely sztéléjét a felszólalók együtt leplezték le a kollégium épületénél. Roland Galharague a mellette lévő francia nyelvű reliefet leplezte le.
Az avatáson ott volt Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, Mádl Dalma, Mádl Ferenc volt államfő özvegye, valamint Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.
A felavatott sztélén az áll: az intézményt az École Normale Supérieure mintájára Eötvös Loránd fizikus, rektor és miniszter alapította 1895-ben, ma az ELTE szakkollégiumaként működik. A Collegium 1910-ben átadott épületét Alpár Ignác tervezte.
(MTI)
