A tegnapi naptól a duális képzési szakok is olvashatóak a felvételi tájékoztatóban, amelyből egyúttal az együttműködő partnerszervezetekről is tájékozódhatnak a felvételizők. Ezzel együtt a kormányzat a tegnapi napon elindította azt a pályázatot, amely a duális képzések fejlesztésére elkülönített európai uniós forrásokat biztosítja az intézmények számára.

A számadatok azt mutatják, hogy a duális képzések kimagasló népszerűségnek örvendenek az intézmények és a vállalatok körében egyaránt.

Bekerültek a duális képzési szakok a felvételi tájékoztatóba

Tegnaptól a „hagyományos” képzési forma mellett a duális képzési formában induló szakok is megtalálhatóak a felvételi tájékoztatóban. A szakokon kívül azokról a gazdasági partnerekről is tájékoztatást ad a kiadvány, amelyek együttműködési megállapodást kötöttek az intézményekkel.

A Duális Képzési Tanács hétfői ülésén 21 felsőoktatási intézmény 79 alapképzési szakra benyújtott kérelmét fogadta el, így a felvételizők ezekre a szakokra februártól már duális képzési formában is jelentkezhetnek.

Az intézmények összesen 30 különböző típusú alapképzési szakot indítanak duális formában műszaki, informatikai, agrár, természettudomány és gazdaságtudományok szakterületeken. Az alapképzési szakok mellett a Budapesti Corvinus Egyetem próba jelleggel mesterképzést is indít duális formában. Ennek köszönhetően 2015 szeptemberétől akár 1000 hallgató kezdheti meg tanulmányait duális felsőoktatási képzéseken. Az intézmények több mint 350 külső partnerrel (gazdasági szervezettel) kötöttek együttműködési megállapodást, amelyekhez a hallgatók beadhatják jelentkezésüket.

A képzések szeptemberi indításáig a Duális Képzési Tanács határozza meg azokat a követelményeket, amelyek a felsőoktatási duális képzésben a szakmai gyakorló helyként közreműködő vállalattól, szervezettől, illetve a gyakorlati képzésben résztvevő szakembertől elvárhatóak. A képzőhelyek minőségbiztosítása azért kulcsfontosságú, mert a duális képzésben a külső gazdasági szervezetek feladatai közé nemcsak a gyakorlati hely biztosítása tartozik, hanem a hallgatók formális képzése is.

A testület egy kérdőíves elemzés segítségével minősíti a vállalatokat és az általuk biztosított képzést, az Oktatási Hivatal pedig a kérdőív kiértékelését követően veheti nyilvántartásba a gyakorlati képzőhelyeket.

2015 őszétől a következő intézmények indítanak duális felsőoktatási képzéseket:

  • 1.         Budapesti Corvinus Egyetem
  • 2.         Budapesti Gazdasági Főiskola
  • 3.         Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola
  • 4.         Debreceni Egyetem
  • 5.         Dunaújvárosi Főiskola
  • 6.         Eötvös József Főiskola
  • 7.         Gábor Dénes Főiskola
  • 8.         Kaposvári Egyetem
  • 9.         Károly Róbert Főiskola
  • 10.       Kecskeméti Főiskola
  • 11.       Miskolci Egyetem
  • 12.       Nyíregyházi Főiskola
  • 13.       Nyugat-magyarországi Egyetem
  • 14.       Óbudai Egyetem
  • 15.       Pannon Egyetem
  • 16.       Pécsi Tudományegyetem
  • 17.       Széchenyi István Egyetem
  • 18.       Szegedi Tudományegyetem
  • 19.       Szent István Egyetem
  • 20.       Szolnoki Főiskola
  • 21.       Tomori Pál Főiskola


Mától lehet pályázni a duális képzések fejlesztéséhez szükséges forrásokra


A képzések szeptemberi indításáig a felsőoktatási intézmények számára célzott európai uniós forrás áll rendelkezésre a duális képzések fejlesztésére. A kormányzat a tegnapi napon indította el a TÁMOP 4.1.1.F-15/1/Konv pályázatot, amely kifejezetten a képzések, illetve tananyagok, taneszközök, illetve az intézmény és a partnerszervezetek közötti oktatási együttműködési kapcsolatok fejlesztésére szolgál. A pályázat keretösszege 2 200 000 000 forint, amely a konvergencia régiókban használható fel, az igényelhető támogatás összege legalább 200 000 000 Ft, de legfeljebb 400 000 000 Ft lehet. A pályázati kiírás keretében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 1. számú mellékletében felsorolt államilag elismert felsőoktatási intézmények által vezetett konzorciumok pályázhatnak.

A pályázat egyik fő célja a duális képzési rendszer elterjesztése az alapképzés és a felsőoktatási szakképzés területén. Legfontosabb célkitűzései között szerepel a gyakorlatorientáltság növelése a képzési tartalomban és módszerekben, a felsőoktatási képzések keretében a munkaerőpiac-orientált, vállalkozói kompetenciák fejlesztése, valamint a felsőoktatási képzés kooperatív duális rendszerűvé alakítása. A duális képzési forma olyan gyakorlatorientált képzés, amely során a hallgató már egyetemi évei alatt részletes ismereteket szerez a munka világáról, szocializálódik a későbbi vállalati, üzemi, szervezeti feladatokra, a szakmai gyakorlóhelyen töltendő megnövekedő időben pedig közvetlenül megismerheti és részesévé válhat a munkafolyamatoknak, lehetősége nyílik a szakmai kompetenciák gyakorlására.

A duális képzési rendszer elterjesztése által az elkövetkező időszakban olyan hallgatók kerülnek ki nagy számban a felsőoktatásból, akik azonnal, több éves továbbképzés, és további anyagi ráfordítás nélkül képesek belépni a munka világába. A képzési modell tehát hozzájárul a „Fokozatváltás a felsőoktatásban” című új felsőoktatási koncepció arra irányuló célkitűzéseinek eléréséhez, mint a lemorzsolódók arányának csökkentése, a gyakorlatorientált képzések ösztönzése, illetve a valós munkaerőpiaci igényekhez igazodó diploma biztosítása.

A modell Németországban az 1970-es évek óta működik sikeresen, amelyet a rendszeresen, nemzetközi összehasonlításban mért eredmények is bizonyítanak. Magyarország meghívást kapott az Európai Bizottság részéről,  így a jövő hét folyamán Németországgal együtt mutathatja be Brüsszelben a hazai modellt mint követendő példát.

(EMMI Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság)