A 2016. évi negyedik online fogadóóra, 2016. március 4.

Tisztelt Államtitkár Úr! Ön azt nyilatkozta egyik interjújában, hogy túl sok a tananyag a diákoknak. Hogyan tervezik ennek csökkentését, milyen formában és miért 2017-re mutató intervallumban? Mennyi pénz hiányzik jelenleg a köznevelésből? Azt nyilatkozta, hogy a Klik átalakítása személycserékkel is jár, mi alapján válogatják ki a kicserélni kívánt személyeket? Miről szól majd a Klik-es bankkártya, amelyet az iskolaigazgatóknak adnak? Mit vehetnek és mit nem? Minden tranzakció előtt engedélyt kell kérniük a Klik-től? Hogyan tervezik az önértékelési rendszerek egyszerűsítését? Vannak-e már konkretizált dolgok abban az irányban, hogy, hogyan lehetne több időt nyerni az oktatásra és a diákok, tanárok pihenésére: rövidebb nyári szünettel és több évközi szünettel vagy a kilencosztályos iskolával, esetleg más alternatívák?

A Köznevelési Kerekasztal tartalomfejlesztéssel és tanulói életúttal foglalkozó munkacsoportokat működtet, ezeknek feladata a tananyagtartalmak és a tantervi szabályozás felülvizsgálata. Ezek stratégiai kérdések, így átgondolásuk és megoldásuk értelemszerűen hosszabb időt vesz igénybe. A kormány a köznevelés biztonságos működtetéséhez szükséges forrásokat biztosítja. Bejelentésre kerültek az állami intézményfenntartó átalakításával kapcsolatos személycserék. Az igazgatók jogköreit – ebbe beleértve az eszközök beszerzését is – az új struktúra kialakításánál fontos szempontként vesszük figyelembe. Az önértékelési rendszer egyszerűsítésének több eleme már bejelentésre került, ezek jogszabályi előkészítése zajlik, ilyen például az önértékelés gyakoriságának 2 évről 5 évre emelése. A tanév terhelésének egyenletesebb eloszlása vizsgálandó kérdés, ennek konkrét javaslatait a kerekasztal munkacsoportjai dolgozzák ki.

Tisztelt Államtitkár Úr, a jövő hét keddjén lesz a köznevelési kerekasztal következő ülése? A munkacsoportok képviselői nyilván ekkor adnak majd tájékoztatást, de a tárcának bizonyára van információja arról, születtek-e konkrét javaslatok a munkacsoportokban, bármelyik témakörben. Elárulna erről valamit? Az OECD szakértői bekapcsolódtak már a munkába, vagy csak a plenáris ülésen vesznek részt?

A munkacsoportok ezen a héten megtartották üléseiket, a munkacsoportok vezetői összegzik az itt elhangzottakat, és elkészítik beszámolójukat a keddi ülésre. A Köznevelési Kerekasztal harmadik, plenáris ülésére elfogadta a meghívást az OECD, Diana Toledo képviseli a szervezetet, aki jelenleg tájékozódik a kerekasztal munkájáról.

Tisztelt Államtitkár úr! Mit szól a kompetenciateszt-eredményekhez, melyek szerint a magyar diákok matematikából jószerével nem fejlődnek a középiskola első két osztályában?

A kompetenciamérés mindhárom évfolyamon (6., 8., 10.) a matematikai eszköztudást, azaz a tanuló által „birtokolt” matematikai eszközöknek, modelleknek, a gyakorlat közeli helyzetekben való alkalmazási képességét méri. Aki ismeri a magyar középiskolai matematikaoktatás hagyományait, alátámaszthatja, hogy a középiskolai matematikai tananyag alapvetően matematikai modellek megismertetését és elsajátítását tekinti céljának, szakdidaktikai módszerei is alapvetően ehhez alkalmazkodtak. Napjaink gyakorlatában bár a kétszintű érettségi vizsgák követelményrendszere is némileg elmozdult az alkalmazás irányába, változatlanul ezek az alapelvek érvényesülnek. A matematikai eszköztudásnak a 8-10. évfolyam közti összehasonlítása mindössze azt a tényt tükrözi, hogy a gyakorlati alkalmazási készségek fejlesztésére a középiskolai matematikai oktatás általánosságban kevés hangsúlyt helyez. E területen is, a tartalmi, módszertani és alkalmazási eszközök jobb összehangolására van szükség.

Tisztelt Államtitkár úr! Azt nyilatkozta, hogy ha megyei szintre helyeznék az irányítást, akkor szét kellene szedni a szakmai irányítást és a gazdálkodás kezelését. De ezzel nem okoznának ismét fennakadásokat?

Az oktatási államtitkárság a Köznevelési Kerekasztal munkacsoportjaival közösen dolgozik az állami fenntartó átalakításával kapcsolatos feladatok megoldásán is - a pontos, érdemi részletekről értesíteni fogjuk a sajtó munkatársait a közeljövőben.

Tisztelt Államtitkár Úr! A HÖOK elnöke múlt szombaton nyilatkozta, hogy kezdeményezik a hallgatói ösztöndíjak emelését, amely számításaik szerint mintegy 9 milliárdos pluszforrást igényelne. Javaslatukban az ösztöndíjrendszert minőségi és tartalmi szempontból is átalakítanák. Azt szeretném megtudni, hogy erről az anyagról folynak-e egyeztetések, ha igen, akkor mi erről az államtitkárság álláspontja?

A javaslatot megkaptuk, a munkabizottság hamarosan megalakul és megkezdődnek az egyeztetések.

Tisztelt Államtitkár Úr! Elképzelhető-e, hogy az önkormányzatoknak nagyobb szerep jut a Klik átalakítása után az intézményi fenntartásban, vagy ez – ahogy Lázár János is utalt rá tegnapi tájékoztatóján – teljesen kizárt? Ha nem az önkormányzatok kapnak további jogköröket, akkor milyen szerveken keresztül valósul meg a decentralizáció, melynek fontosságáról Ön is beszélt nemrég?

Az oktatási államtitkárság a Köznevelési Kerekasztal munkacsoportjaival közösen dolgozik az állami fenntartó átalakításával kapcsolatos feladatok megoldásán is - a pontos, érdemi részletekről értesíteni fogjuk a sajtó munkatársait a közeljövőben.

Tisztelt Államtitkár úr, megtörtént-e már Pölöskeiné KLIK-elnöki kinevezése, és minek az elnöke lesz, ha a KLIK helyére esetleg egy másik szervezet lép?

Pölöskei Gáborné az állami intézményfenntartó elnöki feladatait ellátja, kinevezése folyamatban van. Az új szervezet felállítása előtt korai személyi kérdésekről beszélni.

Tisztelt Államtitkár Úr! A Magyar Önkormányzatok Szövetsége tiltakozott az ellen, hogy megbukott a 2012 előtti, önkormányzati fenntartású oktatási rendszer. Melyek voltak a legfontosabb érvek, amelyek az állami intézményfenntartás mellett szóltak és szólnak?

Az önkormányzatoknál 1300 milliárd forint adósság halmozódott fel. Emiatt több száz kistelepülés maradt iskola nélkül és több ezer pedagógus maradt állás nélkül, és aki dolgozott, az is teljes létbizonytalanságban. E súlyos problémák miatt megkerülhetetlen volt, hogy a kormány belevágjon a köznevelési rendszer átalakításába. A 2010 előtti oktatási rendszerhez nem szabad visszatérni.

Tisztelt Államtitkár úr, van még olyan résztvevője az oktatási kerekasztalnak, amely pedagógus szakmai szervezetnek tekinthető?

Az Országos Köznevelési Tanács, a Nemzeti Pedagógus Kar. Ezen szervezeteken keresztül a köznevelés valamennyi területe óvoda, általános iskola, középiskola, kollégium, szakképzés, szakszolgálati feladatellátás képviselete is megjelenik a kerekasztalnál. Rajtuk kívül más szervezetek delegáltjai közt is találunk pedagógusokat.

Tisztelt Államtitkár Úr! Az iskolai közösségi szolgálat plusz feladatokat ró a szervező tanárok részére, tervezik-e, hogy plusz juttatást adnak a szervező tanároknak? Mit kívánnak tenni a roma tanulók növekvő szegregációjának visszaszorítása ellen? Mi a véleménye a pedagógusok március 15-i újabb giga demonstrációiról?

Az iskolai közösségi szolgálat feladatellátását az intézményvezető jogkörébe utalva a pedagógusok egyenletes teherviselésének elve mentén, a többi iskolai feladatokat is figyelembe véve szükséges megoldani. A tárca kiemelt területként kezeli a szegregációs kérdést, a problémák ismertek előttünk. Az EMMI működteti az Antiszegregációs Kerekasztalt, akik képviseleti lehetőséget kapnak a Köznevelési Kerekasztalban is. A minisztérium ezen a területen az állami intézményfenntartóval is folyamatosan egyeztet. Mint ahogy azt korábban is elmondtuk, nem a tüntetést, hanem a tárgyalóasztal melletti munkát tartjuk előremutatónak.

Tisztelt Államtitkár úr! Mit reagál azokra a sajtóhírekre, melyek szerint inog Balog Zoltán széke az oktatásban és az egészségügyben kialakult feszültség miatt?

Személyi kérdéseket nem kívánunk kommentálni.

Tisztelt Államtitkár úr! A tervek szerint július 1-jével új szervezet jön létre, ez a Klik helyett lenne vagy párhuzamosan futna a kettő? Valamint azt nyilatkozta, más lesz a finanszírozása és a költségvetése is. A más finanszírozás alatt mit kell érteni?

Az oktatási államtitkárság a Köznevelési Kerekasztal munkacsoportjaival közösen dolgozik az állami fenntartó átalakításával kapcsolatos feladatok megoldásán is - a pontos, érdemi részletekről értesíteni fogjuk a sajtó munkatársait a közeljövőben.

Tisztelt Államtitkár Úr! Csépe Valéria akadémikus a múlt heti köznevelési kerekasztal ülését követően arról beszélt, hogy a NAT átdolgozásánál nagyon fontos az alapkészségek fejlesztésének megerősítése. Beszélt a tevékenység - és tudásközpontú iskola kérdéséről is, és a szemléletváltás fontosságáról. Várható, hogy amennyiben megszületik a végleges elképzelés, akkor a pedagógusképzést is az új szemlélethez igazítják?

Igen, várható.

Tisztelt Államtitkár úr! Érdeklődnék, hogy 1. megérkezett-e már a Klik számlájára a megígért 38 milliárd forint? Ha még nem, mikor fog? 2. Elnézve az elmúlt évek tapasztalatait, meg tudják-e mondani, hogy jövőre hány milliárdot fognak szánni összesen kormányzati szinten az oktatásra? Mennyi juthat a közoktatásra és mennyi a felsőoktatásra? 3. Elképzelhetőnek tartja-e, hogy jövőre az oktatásra fordított összeg elérje a GDP 6%-át, ahogy azt a Tanítanék Mozgalom követeli? 4. Várható-e, hogy a kormány ad részletes visszajelzést a Civil Közoktatási Platform 12 pontjára azon túl, hogy ismét meginvitálták őket a közoktatási kerekasztalhoz? Fogják tárgyalni a követeléseket a közoktatási kerekasztalon jövő kedden? 5. Mi a véleménye arról, hogy 2020-tól csak azok a diákok jelentkezhetnek egyetemre, akiknek már van középfokú nyelvvizsgájuk? Jelenleg a középiskolából kikerülők 45%-ának nincs középfokú nyelvvizsgája, így ha ez a tendencia 2020-ban is megmarad, nekik nem lesz esélyük a felsőoktatásba bejutni. Ön szerint reális elvárás-e ez a magyar nyelvoktatás állapotát tekintve és ha nem, akkor szóba kerülhet-e a változtatás?

Hétfőn reggel megérkezett az állami intézményfenntartó számlájára a 38 milliárd forint. A költségvetés tervezése folyamatban van, mindkét ágazat által igényelt állami forrás biztosítva lesz. A Köznevelési Kerekasztal témái lefedik a különböző szervezetek javaslatait, így a Civil Közoktatási Platform 12 pontját is. A kerekasztal plenáris ülésének eredményeiről, az ott elhangzott javaslatokról minden esetben részletes tájékoztatást adunk a köznevelési intézményeknek és a sajtónak is. Az oktatási államtitkárság kiemelt céljának tekinti a köznevelés területén is az idegennyelvtudás fejlesztését, a köznevelés kimeneti és a felsőoktatás bemeneti szabályozásának összehangolását. A felsőoktatási intézményeknek és a hallgatóknak is egyre inkább nemzetközi versenyben kell megállni a helyüket és ehhez elengedhetetlen a megfelelő nyelvtudás. Ezért reális elvárásnak tartjuk, hogy az egyetemre középfokú nyelvvizsgával érkezzenek a diákok, hogy aztán nyelvtudásukat a felsőoktatási tanulmányaik alatt továbbfejlesztve a későbbiekben, a globális munkaerő-piacon is érvényesülni tudjanak.

Tisztelt Államtitkár Úr! Hogyan szeretnék elérni, hogy az egyetemek a saját jogon szerzett úgynevezett K+F+I (kutatás, fejlesztés, innováció) bevételeiket növeljék?

Mivel az online fogadóóra időkeretén kívül érkezett kérdése, kérjük, küldje el azt a [[[bSDBCkLrXR4TDjJc2FqdG9AZW1taS5nb3YuaHU=]]] címre, igyekszünk minél hamarabb megválaszolni. Köszönjük.

Tisztelt Államtitkár Úr! A KLIK részére biztosított 38 milliárdos plusz forrás több, mint az intézmény tartozásállománya. Várhatóan milyen ütemezésben rendezik a még meglévő elmaradásokat?

Mivel az online fogadóóra időkeretén kívül érkezett kérdése, kérjük, küldje el azt a [[[ANDH6wWkw1Uc2FqdG9AZW1taS5nb3YuaHU=]]] címre, igyekszünk minél hamarabb megválaszolni. Köszönjük.

(EMMI Köznevelésért Felelős Államtitkárság, Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság)