A 2016. évi harmadik online fogadóóra, 2016. február 16.
Tisztelt Államtitkár úr, milyen szervezetek képviselőit delegálták pluszban a kerekasztal résztvevői a munkacsoportokba? A három "nem emmis" munkacsoport is a minisztériumban ülésezik majd? Ezek is megalakulnak ezen a héten? A kerekasztalnál, illetve a Klikkel foglalkozó munkacsoportban zajló tárgyalások mellett mi történik az intézményfenntartó megújításával kapcsolatban - átvilágítás, vizsgálatok, modellszámítások stb.?
Az EMMI által vezetett szakmai munkacsoportok ezen a héten tartják megalakuló ülésüket, ekkor derül ki pontosan, kik lesznek a delegált személyek. A munkacsoportok vezetőinek döntése, hogy hol üléseznek, amennyiben ehhez nincsenek meg a feltételeik, ebben segítséget nyújtunk. A Nemzeti Pedagógus Kar a gyermek, tanulói életutak munkacsoport összehívásának meghívóját már megküldte, így ez a munkacsoport megalakul, a másik két munkacsoport megalakulásáról annak témafelelősei döntenek. A Klik belső korrekciójára sor kerül, az ehhez szükséges feladatokat az Államtitkárság prioritásként kezeli.
Tisztelt Államtitkár Úr! Mendrey László a szombati tüntetésen azt mondta, azért nem látja értelmét a kerekasztalnak, mert Önnek, Önöknek nincs döntési jogköre. Akkor mire van felhatalmazásuk? Mekkora a mozgásterük?
A kerekasztal többféle döntésre alkalmas javaslatot tehet. Ahol miniszteri döntésre van szükség, az természetesen az EMMI hatásköre.
Tisztelt Államtitikár Úr! A köznevelési kerekasztal munkájában a tanárképzést egyedül az egri tanárképző képviseli. Miért pont ők? Miért nem kapott meghívást az ELTE, a szegedi egyetem, és más pedagógusképzők?
A tanárképzést a Magyar Rektori Konferencia alelnöke képviseli a kerekasztalon. A Pedagógus hivatás munkacsoport témafelelőse a Magyar Rektori Konferencia, így további felsőoktatási intézmények is bekapcsolódhatnak ebbe a munkába.
Tisztelt Államtitkár Úr! Amióta Ön felelős a felsőoktatásért, az egyetemek, főiskolák lefaragták az adósságaikat és bár a kancellári rendszer ellen sokan ágáltak kezdetben, a rendszer a legtöbb helyen bevált. Azt már kijelentették, hogy a Klik nem fog megszűnni, de hogyan lehet ésszerűsíteni a Klik működését?
A Klik belső korrekciójára sor kerül, az ehhez szükséges feladatokat az Államtitkárság prioritásként kezeli. A következő tanévtől már más szerkezetben, átalakított formában működhet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. A Klik működése a jelenlegi, centralizált formában nem igazán szerencsés, a 198 tankerület nem funkcionál jól. A tervezett decentralizáció lehetséges iránya, hogy az ország térszerkezetéhez vagy a régiókhoz igazodnának, illetve elképzelhetőek, hogy az iskolák száma alapján központokat szervezzenek.
Tisztelt Államtitikár Úr! Pénteken Rétvári Bence bejelentette, hogy az OECD is bekapcsolódik szakértőként a köznevelési kerekasztal munkájába. Pontosan hogy kell ezt elképzelni? Személyesen lesz jelen valaki a tárgyalásokon az OECD képviseletében? Az OECD jelentései folyamatosan azt írják le, hogy a sikeres iskolarendszerek épp az ellenkezőt csinálják (nagyobb tanári autonómiát adnak a tanároknak, decentralizálnak, a túlzsúfolt központi tananyag helyett a kompetenciafejlesztésre helyezik a hangsúlyt stb.), mint a mostani magyar reformok. Valóban hallgatni fognak ezekre az érvekre?
Hetek óta folytak a tárgyalások arról, hogy miként tudná segíteni szakértelmével, tapasztalataival az OECD a kerekasztal munkáját. Az egyeztetések eredményeként a jövő heti és a soron következő üléseken már részt fognak venni. A szakértők elsősorban a szervezet korábbi kutatásai alapján a többi ország adataival összehasonlítva mutatják be a magyar oktatási rendszer erősségeit és gyengeségeit. Emellett felmerült annak a lehetősége, hogy két-három fontosabb témáról elemzést készít. Az OECD bekapcsolódásáról szóló egyeztetéseken Andreas Schleicher, a szervezet oktatásügyi- és készségfejlesztési igazgatóságának vezetője üdvözölte a kezdeményezést.
Tisztelt Államtitkár Úr! A kormányzati nyilatkozatokban az is elhangzott (Lázár Jánostól), hogy meg kell vizsgálni, hogy az iskolák működtetését jól végezték-e az önkormányzatok. Ha nem, azt is átvenné az állam. Ez nagyon úgy tűnik, hogy az eddigi (az OFI szerint is elhibázott) központosítás további erősítése, totális államosítás. Elképzelhetőnek tartja ezt a forgatókönyvet?
Az iskolák stabil működését kell szem előtt tartani, mert ez szolgálja a diákok és a családok érdekeit. A fenntartás és a működtetés kérdésének vizsgálata ezt a célt szolgálja. A Klik belső korrekciójára sor kerül, az ehhez szükséges feladatokat az Államtitkárság prioritásként kezeli. A következő tanévtől már más szerkezetben, átalakított formában működhet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. A Klik működése a jelenlegi, centralizált formában nem igazán szerencsés, a 198 tankerület nem funkcionál jól. A tervezett decentralizáció lehetséges iránya, hogy az ország térszerkezetéhez vagy a régiókhoz igazodnának, illetve elképzelhetőek, hogy az iskolák száma alapján központokat szervezzenek.
Tisztelt Államtitkár Úr! Érdeklődni szeretnék, hogyan értékeli a pedagógusképzés átalakításával kapcsolatos tapasztalatokat? Lesznek-e további változások, valamint mikorra várható, hogy a pedagógus továbbképzések piacán nagyobb arányban megjelennek a felsőoktatási intézmények?
A Köznevelési Kerekasztal ülésén részt vevők között jelen vannak a Magyar Rektori Konferencia, a Magyar Tudományos Akadémia, valamint a Nemzeti Pedagógus Kar képviselői is, akik segítséget nyújtanak abban, hogy a pedagógusképzés tartalmi fejlesztésével összefüggésben szakmai javaslatok születhessenek, kiegészülve a pedagógus-továbbképzések kérdésével is. A pedagógusképzés és továbbképzés megújításában nagyobb hangsúlyt kell helyezni a modernebb módszerek, innovatívabb szemlélet fejlesztésére. Az előkészített szakmai javaslatokról a Kerekasztal többi résztvevőjének véleményének ismeretében történhet meg a döntéselőkészítés. Erről a kérdésről várhatóan 2016 második felében születhet majd döntés úgy, hogy a változások bevezetésére 2017. január 1-jétől lehet számítani.
Tisztelt Palkovics László! Több kérdésben kérném a segítségét. 1. Mikorra várható Szegeden az egyetem kancellárjának a megválasztása, mi az oka annak, hogy csúszik a döntés? Esetleg megszületett-e már tegnap óta a végső jelölt és ha igen, ki az? 2. Mit szól hozzá,, hogy a Pedagógusok Szakszervezete megkezdte az országos sztrájk előkészítését? Mik azok a követelések, amiket Ön elfogadhatónak tart a 25 pontból és mi az, amikben biztosan nem tud engedni a kormány?
(1) A Szegedi Tudományegyetem kancellári pályázatot illetően jelenleg nem tudunk bővebb tájékoztatást adni. A hivatalos kancellári kinevezés még nem történt meg, ezért kérjük további szíves türelmtét.
(2) A Pedagógusok Szakszervezetével tovább folytatjuk az egyeztetéseket. A 25 pont mintegy fele aktuálisan végrehajtható, szeptemberi határidővel szerepel a kormányzati besorolásban, amit a kerekasztalon is ismertettek. Ezek között találhatók az intézményeket érintő kérdések. További egynegyedük a 2017. januári határidőhöz kapcsolható, és további egynegyedük a 2017-es év folyamán végrehajtandó intézkedési csomagba sorolható, ilyen például a tanagyag tartalmi kérdései, pedagógusképzés.
Tisztelt Államtitkár úr! Tavaly novemberben jelentették be, hogy három lépcsőben nő a felsőoktatásban az oktatói-kutatói kör bére, és emellett a nem oktatói kör számára 150 ezer forintos bérminimumot határoztak meg. Szeretném kérdezni, utóbbi rendszerszinten hány milliárd forintot jelent, hogyan kalkuláltak, és ezt teljes egészében az intézmények gazdálkodják-e ki? Erre mindenütt rendelkezésre állnak-e önerőből a források, ha esetleg nem, milyen lehetőség van a bérminimum biztosítására?
A nem oktatói-kutatói-tanári munkakörben dolgozó közalkalmazottak esetén az emeléshez szükséges források rendelkezésre állnak minden intézménynél. Az intézmények kancellárjai az intézmények szakszervezeteivel egyeztetve dolgozták ki azokat a megoldásokat, amelyek segítségével intézményi szinten megvalósították a javasolt bérminimum bevezetését 2016. január 1-jétől. Számos intézménynél különböző munkakörök esetében differenciált bevezetés mellett döntöttek és vannak intézmények, ahol a 150.000 forintos illetményminimummal vagy annál többel rendelkező közalkalmazottak esetében is történt emelés. Március közepén lesznek meg a végleges számok az intézmények szintjén, ezt követően fogunk tudni összesíteni és pontos végszámot mondani.
Tisztelt Államtitkár Úr! Úgy tudom, a felsőoktatási intézmények finanszírozásáról szóló rendeletet kidolgozása folyamatban van. Melyek a legfontosabb szempontok, amelyeket figyelembe fog venni a jogszabály az egyes intézmények esetében meghatározott állami támogatás meghatározásához? Normatív, vagy inkább feladatalapú finanszírozási rendszerben gondolkodnak?
Az előkészítés során a „Fokozatváltás a felsőoktatásban” c. felsőoktatási stratégia által meghatározott elvekhez tartottuk magunkat, amely rögzíti, hogy a finanszírozás alapja az intézmény által már leadott és objektív mutatókkal mérhető teljesítmény kell legyen.
Tisztelt Államtitkár Úr! A kormányt a felsőoktatás átalakítása miatt már többször érte az a kritika, hogy az oktatást alá akarja rendelni a gazdasági érdekeknek, és ezért igyekeztek a diákokat olyan szakok felé terelni (szakmegszüntetésekkel, az állami támogatott helyek csökkentésével), amelyek ezt a célt szolgálják. Most, hogy Palkovics Államtitkár Úr lett a köznevelésért is felelős, többen már attól tartanak, újabb gimnáziumok szűnnek meg és a szakképzés kerül előtérbe. Vannak ilyen terveik? Át akarják alakítani a köznevelés hangsúlyát?
A jelentkezők számának megfelelő gimnáziumi férőhelyek biztosítottak a köznevelésben. A felvételi eljárás rendje a szülőknek, diákoknak lehetőséget biztosít arra, hogy priorizálják a választott iskolákat, képzési típusokat. Ennek megfelelően a szülő és a diák döntése az, hogy az általános iskolai tanulmányokat befejezve milyen iskolatípusban folytatja tanulmányait a tanuló.
Tisztelt Államtitkár Úr! Milyen lépésekre készülnek a kerekasztalon kívül, hogy csökkentsék a feszültséget a köznevelésben?
Folytatjuk az egyeztetéseket a pedagógusok érdekképviseleteivel, szervezeteivel.
Tisztelt Államtitkár Úr! Várható, hogy átdolgozzák a Nemzeti Alaptantervet, valamint hogy a diákok óraszámát csökkentik? Készülnek a köznevelési törvény átdolgozására?
A Köznevelési Kerekasztal két munkacsoportja is foglalkozik ezzel a kérdéssel. Az egyik a tartalomfejlesztési munkacsoport, a másik a gyermek, tanulói életutak munkacsoport. Ezektől a munkacsoportoktól várjuk a szakmai javaslatokat. Amennyiben a javaslatok törvénymódosítást igényelnek, szükség esetén módosítunk.
Tisztelt Államtitkár Úr! Készülnek arra, hogy átdolgozzák a Nemzeti Alaptantervet, valamint hogy a diákok óraszámát csökkentik?
A Köznevelési Kerekasztal két munkacsoportja is foglalkozik ezzel a kérdéssel. Az egyik a tartalomfejlesztési munkacsoport, a másik a gyermek, tanulói életutak munkacsoport. Ezektől a munkacsoportoktól várjuk a szakmai javaslatokat.
Tisztelt Államtitkár úr, a Pedagógusok Szakszervezete jelezte, hogy bár tovább tárgyalnak a sztrájkbizottság keretei között, de megkezdték egy országos sztrájk előkészítését, és a kerekasztalon nem szeretnének részt venni. Sajtóhírek szerint alternatív közoktatási kerekasztalt is létrehoznak a tiltakozók, ami ma tartja alakuló ülését. Szeretném a reagálását kérni, lát esélyt a velük való megegyezésre és a sztrájk elkerülésére?
A kormány - a szakmai képviseletek kérésére - létrehozta azt az egyeztető fórumot, ahol a köznevelés átalakításával kapcsolatos kérdéseket és teendőket megvitatják, ezt Köznevelési Kerekasztalnak hívják. Ennek tagjai messzemenően kompetensek a köznevelés problémáit illetően, hiszen annak tagjai a pedagógusok, a szülők, a diákok és a fenntartó képviselői: a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Pedagógusok Szakszervezete (bár meghívásunkat nem fogadta el), a Nemzeti Pedagógus Kar, az Országos Köznevelési Tanács, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, az MTA Közoktatási Elnöki Bizottság, valamint a KLIK és az EMMI vezetése. Erre a kerekasztalra várjuk továbbra is a meghívott feleket, köztük természetesen a PSZ-t és a PDSZ-t is. Az Alternatív Kerekasztal delegáltját is szívesen látjuk a Köznevelési Kerekasztalnál.
Tisztelt Államtitkár Úr! Tervez-e (mikor tervez) személyi változásokat az eddigi köznevelési államtitkárság, illetve a KLIK vezetésében?
A Klik belső korrekciója személyi válozásokkal is járhat, amennyiben így lesz, időben tájékoztatjuk Önöket.
Tisztelt Államtitkár Úr! Az imént említette, hogy korrekciókat hajtanak végre a Kliknél. Ez jelent személyi változásokat is? Meneszthetik Hanesz Józsefet? Mennyire elégedett a Klik-elnök munkájával?
A Klik belső korrekciója személyi válozásokkal is járhat, amennyiben így lesz, időben tájékoztatjuk Önöket.
Tisztelt Államtitkár Úr! A pedagógusok további béremelését tegnapi beszédében kizárt a miniszterelnök. Az oktatást-nevelést segítők bérrendezéséről azonban nem volt szó, az ő bérük 2008 óta változatlan. Az ő bérükben várható változás?
A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők munkáját nagyrabecsülve és értékelve szeretnénk javítani az ő helyzetükön is.
Tisztelt Államtitkár Úr! Az "alternatív kerekasztallal" kapcsolatban szeretném kérdezni. A minisztérium hajlandó lesz egyeztetni az alternatív fórum képviselőivel? A javaslataikat meghallgatja, vagy legitim fórumnak az Emmi kezdeményezésére összehívott kerekasztalt tartja? Most, hogy a PSZ is kivonulhat a köznevelési kerekasztalról, nem érzik kevésnek a kört, amellyel tudnak egyeztetni az oktatásról? Szakszervezetek nélkül véleményük szerint mennyire lesz legitim egy ilyen kerekasztali megállapodás? Az alternatív fórumon születő javaslat nem gyengíti majd a kerekasztalon elfogadottakat? Az első ülésekre a minisztérium milyen javaslatokkal érkezik a Klik átalakításával kapcsolatban?
A kormány - a szakmai képviseletek kérésére - létrehozta azt az egyeztető fórumot, ahol a köznevelés átalakításával kapcsolatos kérdéseket és teendőket megvitatják, ezt Köznevelési Kerekasztalnak hívják. Ennek tagjai messzemenően kompetensek a köznevelés problémáit illetően, hiszen annak tagjai a pedagógusok, a szülők, a diákok és a fenntartó képviselői: a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Pedagógusok Szakszervezete (bár meghívásunkat nem fogadta el), a Nemzeti Pedagógus Kar, az Országos Köznevelési Tanács, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, az MTA Közoktatási Elnöki Bizottság, valamint a KLIK és az EMMI vezetése. Erre a kerekasztalra várjuk továbbra is a meghívott feleket, köztük természetesen a PSZ-t és a PDSZ-t is. Az Alternatív Kerekasztal delegáltját is szívesen látjuk a Köznevelési Kerekasztalnál. A Klik belső korrekciójára sor kerül, az ehhez szükséges feladatokat az Államtitkárság prioritásként kezeli. A következő tanévtől már más szerkezetben, átalakított formában működhet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. A Klik működése a jelenlegi, centralizált formában nem igazán szerencsés, a 198 tankerület nem funkcionál jól. A tervezett decentralizáció lehetséges iránya, hogy az ország térszerkezetéhez vagy a régiókhoz igazodnának, illetve elképzelhetőek, hogy az iskolák száma alapján központokat szervezzenek.
Ön többször említi, hogy a köznevelési kerekasztal képviselői kompetensek a köznevelés problémáit illetően. Nem megkérdőjelezve e szervezetek létjogosultságát, de biztos, hogy például a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet, a Nemzeti Ifjúsági Tanács, a Magyar Művészeti Akadémia, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége a legkompetensebb szereplői a magyar közoktatásnak, ők képviselik leginkább a diákokat, családokat, tanárokat?
Mivel az online fogadóóra időkeretén kívül érkezett kérdése, kérjük küldje el azt a [[[KobjPvI4kzzDc2FqdG9AZW1taS5nb3YuaHU=]]]-ra, igyekszünk minél hamarabb megválaszolni. Köszönjük.
Tisztelt Államtitkár Úr! A tanárok és a diákok leterheltek állításuk szerint és a tüntetés egyik célja, hogy csökkentsék a tanárok adminisztrációs terheit. De valójában hány óra pluszt jelent ez az adminisztráció a mostani rendszerben? Lehet csökkenteni?
Mivel az online fogadóóra időkeretén kívül érkezett kérdése, kérjük küldje el azt a [[[edIdoshegwMMQZKzF5AZwkMc2FqdG9AZW1taS5nb3YuaHU=]]]-ra, igyekszünk minél hamarabb megválaszolni. Köszönjük.
Tisztelt Államtitkár Úr! Megy a számháború, hogy a kormány mennyit költ az oktatásra összesen. Az elérhető adatok alapján 2014-ig folyamatosan csökkent a kormány oktatásra fordított összege. Az OECD-országok viszonylatában Magyarország költötte 2013-ban csaknem a legkevesebbet – 5564 dollárt – egy-egy tanulónak az általános iskolától a felsőfokú oktatásig tartó útjára. Ugyanez GDP-arányosan: míg 2003-ban még a GDP 5,8 %-át költöttük az oktatásra, azóta ez folyamatosan csökkent, 2010 óta meredekebben, és tavaly már ez az arány 4 % alatt volt. Ehhez képest Orbán Viktor tegnap a parlamentben azt mondta, hogy folyamatosan több forrás jut az oktatásra. Hol vannak ezt bizonyító, hozzáférhető adatok?
Mivel az online fogadóóra időkeretén kívül érkezett kérdése, kérjük küldje el azt a [[[HnWHjnYRGda9NwYDFlj0Mc2FqdG9AZW1taS5nb3YuaHU=]]]-ra, igyekszünk minél hamarabb megválaszolni. Köszönjük.
Tisztelt Államtitkár Úr! Az OECD nemrég megjelent Education at a Glance: OECD Indicators c. tanulmány szerint kifejezetten alacsony a diplomások aránya Magyarországon, és ha a jelenlegi tendenciák fennmaradnak, várhatóan a magyar lakosság csupán 22 százaléka szerez alapképzésben oklevelet az élete során, doktori címet pedig csupán 0,7 százalékuk. Mindkét mutató a legalacsonyabbak között van az OECD-országok között. Ez erősen ellentmond a "túl sok a diplomás" kormányzati szlogennek. Tervezik, hogy ellentétben az eddigi drasztikus szűkítéssel, újra szélesebbre tárják az utakat a felsőoktatás felé?
Válasz: Az Ön kérdésének megválaszolása több időt vesz igénybe, ezért kérjük küldje el azt a [[[FzCN8GzRZmZYDc2FqdG9AZW1taS5nb3YuaHU=]]] címre, ahol igyekszünk minél hamarabb megválaszolni. Köszönjük.
(EMMI Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság)
