A kórházak adóssága folyamatosan csökken - mondta az emberi erőforrások minisztere az ATV Szabad szemmel című műsorában péntek este.
Balog Zoltán kiemelte, hogy másfél éve nem volt olyan adósságkonszolidáció, mint most. Az intézmények 45 milliárd forintot kapnak tartozásaik rendezésére, ezen felül 35 milliárd jut kifejezetten azoknak a kórházaknak, amelyek strukturális átalakítást vezetnek be annak érdekében, hogy kevésbé termelődjenek újra az adósságok.
A tárcavezető szavai szerint be fogják vezetni a kancellári rendszert az egészségügyben, de csak fokozatosan teszik ezt meg. Úgy fogalmazott: ez a szektor érdeke. Még ha az intézményvezetők rövid távon másként is látják, hosszabb távon a kórházak jól járnának a szisztémával.
A miniszter közölte: január 1-jétől egységesített számviteli rendszert vezetnek be a kórházakban.
Hangsúlyozta, hogy sajtóhírekkel ellentétben nem szigorították a kórházakban a nyilatkozattételi szabályokat az utóbbi időben. Minden intézménynek van nyilatkozati rendje, aminek lényege, hogy ne állhasson bárki bármikor kamerák elé. Ez nem újdonság - szögezte le.
A tervezett szuperkórházról szólva Balog Zoltán elmondta: több mint tíz potenciális helyszínt vizsgáltak meg. A cél az, hogy az intézmény elhelyezkedése a lehető legjobb legyen - tette hozzá, megjegyezve: a kórház nemcsak a budapestiek, hanem az agglomerációban élők érdekeit is szolgálja majd.
A PISA-felmérésre kitérve a tárcavezető közölte, jelentést írnak a témában. Az eredményeket nem vitatják, ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a magyar oktatási rendszer másra összpontosít, mint amit a tesztben mérnek - hangoztatta.
Nyomatékosította: egyetértenek a PISA-felmérés azon következtetésével, amely szerint a mai magyar iskolarendszer nincs abban a helyzetben, hogy kompenzálni tudja a szülői házból hozott hátrányokat. Ugyanakkor megjegyezte, más vizsgálatokban kedvezőnek találták a magyar oktatás eredményeit.
Alapvetően a tanárok feladata az oktatás, az ő felelősségük, mi történik a tantermekben - vélekedett az emberi erőforrások minisztere, hozzáfűzve: a kormánynak a kereteket kell megteremtenie.
Arról is beszélt, hogy most jóval több hátrányos helyzetű fiatal tanul egyetemen, mint korábban, és a kötelező óvodáztatás szintén javíthat az oktatás helyzetén.
Mindenképpen a hátrányos helyzetűekre kell összpontosítani, az "elitoktatásban" ugyanis "az elsők között" van Magyarország, Szingapúrral egy szinten - emelte ki Balog Zoltán.
A tárcavezető azt mondta, nem kapott felkérést arra, hogy köztársasági elnök legyen. Ugyanakkor nem tagadta, hogy felmerült a neve az államfői tisztségről szóló megbeszéléseken. Leszögezte: van egy rendje a köztársasági elnök megválasztásának, amit szeretnének betartani.
Hangsúlyozta, Áder Jánost teljes mértékben alkalmasnak tartja feladatára. A korábbi államfők közül kiemelte Mádl Ferencet, akinek visszafogottsága, szerénysége szavai szerint nemzetközi tekintéllyel párosult. Hozzátette ugyanakkor, hogy "elfogult", mert csaknem két évet dolgozott Mádl Ferenc mellett.
A miniszter a nemzetközi Rainer Hildebrandt emlékéremről is beszélt; az egyik legrangosabb, Németországban átadott emberi jogi elismerést szerdán este vehette át Berlinben. Balog Zoltán elsősorban a romák társadalmi felzárkózása, valamint az NDK-ból elmenekült németek lelki gondozójaként folytatott 1989-es szerepvállalása miatt kapta meg a kitüntetést.
(MTI)
