A mindenkori írástudók feladata, hogy tükröt tartsanak a kormánynak, a kormány dolga pedig az, hogy belenézzen ebbe a tükörbe - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere pénteken egy budapesti konferencián.
Balog Zoltán erről a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület (MPEE) elnökeként beszélt a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, az MPEE és a Professzorok Batthyány Köre által közösen készített, Az idők jelei című vitaanyagot bemutató fórumon beszélt. A konferenciát lezáró beszédében kiemelte: az írástudó ember egyfajta szeizmográf, amely előre jelzi a rengéseket, fölfedi a bajt, és nem hallgat róla.
Hozzátette: az idők jeleinek felismerése mindig prófétai feladat, de ehhez nem kell a jövőbe látni, hanem azt kell "megérteni, értelmezni és üzenetté formálni, ami körülöttünk történik".
Tőkéczki László, a vitaanyag szerkesztője azt mondta: a most megjelentetett kiadvány jelzi, hogy a magyar kereszténység nem fél védeni az értékelvűséget. Ez pedig fontos - hangsúlyozta -, mert a mai világ igazi baja az értékelvűség megrendülése és az, hogy mindent az individualizmus alapján rendez.
Ezt példázva beszélt a menekültkérdésről, rámutatva, hogy több százezer ember "felmondja a saját közösségével szembeni kötelezettségét", hiszen nem véletlenül születtünk oda, ahová születtünk. Ma Magyarországról is egyre nagyobb számban vándorol ki "az állítólagos elit" - mondta -, orvosok hagyják itt betegeiket, tanárok a diákjaikat.
Osztie Zoltán római katolikus pap, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnöke a kiadványt előkészítő munkáról elmondta: először szélesebb konzultációt folytattak; a megkérdezettek 661 olyan problémát jelöltek meg, amelyekbe nap mint nap beleütköznek. Ezt követte a szakértők munkája.
Hozzátette, hogy a dokumentumnak utóéletet is szántak: lesz egy konferencia, hamarosan háttér-tanulmánykötet jelenik meg, és országjáró körútra is indulnak majd a szerzőkkel.
Az egyházi életben tapasztalható problémákról szólva kiemelte: lelki megújulásra van szükség a papság, a szerzetesek és világi munkatársaik kiválasztásában és képzésében. "Rendkívül sok baj van a papokkal" - mondta, hangsúlyozva, egészen újfajta módon kell kidolgozni a képzésüket, "egészen újfajta módon kell útjukra bocsátani őket, hogy valóban alkalmasak legyenek a mai körülmények között az evangélium hirdetésére".
Osztie Zoltán kitért arra is, hogy az egyháznak is stratégiát kell készítenie, az egyházi közösségek, az egyházmegyék szintjein és országos szinten is. Lassan nem fönntartható a plébániai rendszer, és nemcsak azért, mert kevés a pap, hanem azért sem, mert nincs átgondolt stratégia - tette hozzá.
Problémaként említette továbbá, hogy a papság és a felső papság nem hajlandó megnyilvánulni közéleti kérdésekben, és ennek az a következménye, hogy az átlagember magától távolinak érzi a történelmi egyházakat. Az emberek úgy érzik, hogy az egyházak nem vesznek részt mindennapi küzdelmeikben - mondta.
Úgy fogalmazott: igaz, sokszor mondják, hogy a papság ne politizáljon, "de én arra kérem a papságot és a felső papságot: politizáljunk".
A politika és az egyház viszonyáról szólva fontos eredményként beszélt arról, hogy a kereszténység visszanyerte méltó társadalmi helyét, és sok politikus megvallja keresztény hitét, igazodási pontot nyújtva ezzel a társadalomnak.
Ugyanakkor kritikaként fogalmazta meg, hogy sokszor tapasztalják, a civil szféra, az egyesületek akkor fontosak, ha a politikusok számára hasznosak.
Martonyi János, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület korábbi elnöke előadásában többi között a nemzeti identitás megőrzésének fontosságáról beszélt, amely szerinte ma fontosabb, mint valaha. Hozzátette: a nemzeti identitásról beszélni mindig magában hordozza annak kockázatát, hogy azt egyesek akaratlanul vagy szándékosan félremagyarázzák. Pedig közösségi identitás nélkül nincs egészséges ember, valójában nincs egyéni identitás sem - mutatott rá.
Martonyi János kitért az európai identitásról szóló vitákra is, és arra a kérdésre, hogy létezik-e közép-európai identitás. Különös helyzet - tette hozzá -, hogy míg az elmúlt két-három évtizedben gyakran mondták, a közép-európai országok haszonelvűen tekintenek Európára, addig most éppen a közép-európai országok védik. "Mintha Európa nekünk fontosabb lenne, mint a nyugati társadalmaknak" - mondta -, olyannyira, hogy még "kockázatot is vállalunk érte".
Náray-Szabó Gábor, a Professzorok Batthyány Körének elnöke szólt arról, hogy majdnem húsz éve, 1996-ban jelentette meg a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia az Igazságosabb és testvériesebb világot! című körlevelét, és tíz éve jelent meg a Szent István-terv. Mindkét dokumentum irányt kívánt mutatni a magyar társadalomnak, és ki akarta jelölni a legfontosabb feladatokat. Most jött el ismét az ideje, hogy a magyar keresztény értelmiség hallassa a hangját, és a korábbi munkák szellemében adjon értékelést a magyar valóságról.
"Érdemes ilyen célt kitűzni magunk elé, mert a keresztény értelmiség üzenetei eljutnak a politikához" - hangsúlyozta Náray-Szabó Gábor.
A fórumon felszólalt Orbán Viktor miniszterelnök is, aki azt mondta, a vitaanyag joggal aspirálhat arra, hogy a következő tíz év - reményei szerint jobboldali - kormányainak iránytűje legyen.
Az Olasz Kultúrintézetben, az Országgyűlés Képviselőházának 1865-1902 között otthont adót épületben bemutatott vitaanyagban keresztény értelmiségiek értékelik "a magyar valóságot", "utat mutatnak a társadalomnak", számba veszik az eredményeket, de kritikát is gyakorolnak, és javaslatokat tesznek. Az 50 oldalas anyag 16 résztémát elemez. Külön fejezet foglalkozik a nemzeti karakterrel, az egyházi élettel, a nemzetpolitikával, a családdal, az oktatással.
(MTI)