Az Arany János Tehetséggondozó Program (AJTP) 15 éve azt bizonyítja, hogy érdemes és szükséges is plusz erőforrást biztosítani azoknak a tehetséges fiataloknak, akik hátránnyal indulnak - mondta Balog Zoltán a program jubileumi ünnepségén, csütörtökön a fővárosban.
A tehetség kötelez, és valamiben mindenki tehetséges – fogalmazott az emberi erőforrások minisztere. Kifejtette: a tehetség kötelezi azt, aki kapta és a szűkebb környezetét, a családját, hogy ne kallódjon el, illetve a tágabb közösséget is, egészen az államig, illetve a kormányig, hogy vegye észre a talentumot, támogassa és tartsa számon.
A miniszter kitért arra: vannak az országnak olyan területei, ahol nehezebb boldogulni, akkor is, ha tehetséges az ember, és ezért segítségre van szükség. A különbségeket próbálják leküzdeni, úgy is, hogy az állami közszolgáltatások területileg differenciáltak legyenek – jelezte.
Akarni kell a tudás megszerzését, a programba került gyerekek ezt is megtanulják – mutatott rá a miniszter, hozzátéve: a diákok lehetőséget kapnak, és aztán rajtuk is múlik, mihez kezdenek a tehetséggel.
Az a céljuk – folytatta a tárcavezető –, hogy minden tanuló versenyképes tudáshoz jusson, szülessen bárhol az országban, éljen bármilyen szociális körülmények között. Olyan köznevelési rendszerben hisznek, amely nem lenyesegeti a kiemelkedő tehetségeket, nem középszert próbál egyben tartani, hanem segít a kiugrásban – mondta.
Felidézte: 15 éve kísérleti jelleggel indult a kezdeményezés, amely azóta sikeres programmá nőtt ki, és a felsőfokú tanulmányok folytatásához, az érettségi és szakma szerzéséhez ad segítséget. 2000-ben 13 középiskola 352 diákja kapcsolódott be, ma már négyezer tanuló vesz részt benne – emelte ki a tárca vezetője, hozzátéve: a végzettek felvételi aránya átlagosan 80 százalék, a programra 150-170 százalékos a túljelentkezés. A programban 9000 résztvevő közül 5000-en eredményes érettségit tettek. A tárca vezetője fontosnak tartja, ne csak az intézmények, hanem az oktatás kultúrájában is legyen jelen az a szemlélet, amit a program képvisel.
Pokorni Zoltán korábbi oktatási miniszter, program ötletgazdája Mark Twaint idézte, miszerint a sikernek sok anyja van, csak a kudarc árva. A program azért indult el, hogy a kistelepülési, rászoruló fiataloknak nyisson utat a felsőoktatási továbbtanuláshoz. Kezdettől éles viták kísérték, volt éjszakai virrasztás is a program ellen – emlékezett az indulásra. Kitért arra, hogy a döntéshozók a későbbiekben is fontosnak tartották ezt a programot, annyira, hogy néha ehhez igazították „a törvényi cikkelyeket” is.
A diákhitel, a Bursa Hungarica ösztöndíjprogram és AJTP ugyanarra a problémára kereste a megoldást – mondta, és azt nevezte tanulságnak, hogy csak azok az eszközök maradnak meg hosszú távon, amelyek létező és valós kérdésekre keresik a megoldást. A program azért is maradhatott meg, mert bevonták az érintetteket, a pedagógusokat, igazgatókat, ők állíthatták össze tartalmát. A benne lévők a programot magukénak érezték és érzik – hangsúlyozta.
Kitért arra is, hogy a nyelvi előkészítő évet is itt próbálták ki először. Kiemelte: ahhoz, hogy a társadalmi különbségeket megszüntessék, szintén idő kell.
Az ünnepségen a tárca vezetője és Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet vezetője Pro Talento díjakat adott át a programban kiemelkedő szerepet játszó tíz pedagógusnak. Az AJTP 2000-ben pályázati úton választotta ki az 13 középiskolát, amelyben 352 diákkal elindulhatott egy új koncepciójú, tudományos mérésekkel alátámasztott tehetséggondozó program.
A program célja, hogy segítse a hátrányos helyzetű, tehetséges diákok továbbtanulását, ezért olyan tehetséges, de valamilyen szempontból nehéz helyzetű diákok jelentkezhetnek rá, akik az érettségi után főiskolán, egyetemen szeretnének továbbtanulni. A diákok az ötéves program során az érettségiig komplex középfokú nyelvvizsgát tesznek a tanult idegen nyelvből, és megszerzik a nemzetközi ECDL számítástechnikai tanúsítványt, valamint jogosítványt is szerezhetnek.
(MTI)
