Az április 8-ai választás tétje az, hogy kié lesz Magyarország - mondta Balog Zoltán Budapesten, a Kelenvölgyi Közösségi Házban tartott lakossági fórumon szerda este.
Az emberi erőforrások minisztere szerint a választás kérdése, hogy "meg akarjuk-e védeni" Magyarország kultúráját, rendjét, "amihez hozzászoktunk" vagy "elfogadjuk, hogy jönnek olyanok, akiknek ez nem érték, és más módon rendezik be ezt az országot".
A fideszes politikus úgy fogalmazott: ha az elmúlt négy évben semmit nem csináltak volna jól, csak azt, hogy megépítették a kerítést, ellenálltak annak, hogy Magyarországot migrációs célországgá tegyék, "már akkor is érdemes lenne" őket választani.
Balog Zoltán szerint egy olyan nemzetközi hálózat akarja Magyarországra erőltetni az akaratát, akinek erre nincs joga és reményeik szerint lehetősége sem.
Kitért arra: a visegrádi országok már megtapasztalták, milyen, amikor mások döntetnek a sorsukról, ezért is ilyen fontos nekik, hogy megőrizzék önállóságukat.
Hozzátette: nem az egyházakat akarják helyettesíteni, amikor a keresztény Európát féltik, hanem a keresztény érékek mentén kialakult életformát akarják megőrizni, és úgy látják, hogy Nyugat-Európában nem működnek kellőképpen az önvédelmi reflexek.
A tárcavezető megismételte: a kormány szerint nem a bajt kell idehozni, hanem a segítséget kell odavinni, ahol baj van. Mint mondta, míg a nagy nemzetközi segélyszervezetek intézményei még készülnek Erbílben, addig a Magyar Katolikus Egyház és a kormány 200 millió forintos támogatásából már felépült egy iskola, amelyben 600 keresztény és muszlim gyermek tanul. Magyarország ugyanis közvetlenül a káld egyházat támogatta ahelyett, hogy nemzetközi szervezeteken keresztül segítene.
Balog Zoltán az elmúlt években elért és az ellenzék győzelme esetén veszélybe kerülő értékekről szólva megemlítette a 4 százalékos gazdasági növekedést, a 38 ezer új munkahelyet, a 88 százalékkal magasabb minimálbért és a javuló közbiztonságot,
A miniszter szerint "meg kell védeni" a kormány által létrehozott új családtámogatási rendszert, amelynek része az adókedvezmény és a csok.
További megőrzendő eredményként említette a rezsicsökkentést, az értékálló nyugdíjakat, valamint az ingyenes óvodai és iskolai étkeztetést és az ingyen tankönyveket.
Az ellenzékről szólva mások mellett arról beszélt, hogy többen közülük kettős beszédet folytatnak, és bár Magyarországon erről nem mernek beszélni, Brüsszelben folyamatosan a migrációt támogató határozatok mellett szavaznak.
A tárcavezető kérdésre válaszolva szólt az oktatás helyzetéről is. Mint mondta, az oktatás központosítása az elején "valóban nagyon radikális volt", de aki egy rendszert akar átalakítani, annak a dolgot először tovább kell vinnie, mint ahol szeretné, ha majd beállna, hogy később lazíthasson azon. A túlzott központosítás olyan pont volt, ahonnan vissza kellett lépni - mondta.
Hozzátette: amikor felmérték, hogy mennyibe kerül az iskolarendszer, az önkormányzatok által közölt számok nem feleltek meg a valóságnak, így jelentős összeget kellett még beletenniük a rendszerbe, hogy legalább anyagilag stabillá váljon. A anyagi stabilitást pedig mostanra sikerült megteremteni - jegyzete meg.
Balog Zoltán elmondta azt is: azért támogatják az egyházi iskolák létrehozását, mert a szülők oda íratják szívesen gyermekeiket. Hiába lett sokkal több az egyházi oktatási intézmény, még mindig nagy a túljelentkezés. Az egyházaknak adott támogatást emellett nem viszik ki az országból, és az egyházi intézményeken keresztül azokat is támogatják vele, akik nem tartoznak az egyházhoz - jegyezte meg.
A miniszter szintén kérdésre válaszolva képmutatásnak nevezte azt a véleményt, amely szerint egy lelkipásztor vagy pap nem nyilváníthat véleményt a politikában. A világ legtermészetesebb dolga hogy a szólásszabadság a lelkipásztorokra is vonatkozik.
Ugyanakkor nem szabad összekeverni az üdvösség kérdését a politika kérdéseivel, de a néhány hete megtámadott pap nem mondta, hogy aki nem arra szavaz, akit ő támogat, az el fog kárhozni - tette hozzá.
Balog Zoltán megjegyezte azt is, a hit és a politika világa külön világ, de azért aki józanul összehasonlítja a jelenlegi politikát a korábbival, annak számára nem lehet kérdés, hogy melyik politika támogatja inkább a keresztény közösségeket és azon belül Magyarországot.
(MTI)
