Akárhány felé szakították Magyarországot a történelem folyamán, akárhányszor szállták meg idegen hatalmak, a magyarságot soha nem sikerült megtörni - mondta kedden Szabadkán Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére rendezett központi vajdasági ünnepségen.
A megemlékezésen Kásler Miklós kiemelte: a délvidékiek sorsa különösen nehéz volt a történelem folyamán, szembenéztek a tragédiákkal, csapásokkal, nem veszítették el hitüket Istenben, embertársaikban és magyarságukban, és ma az egyik legerősebb magyar közösséget alkotják.
"A 21. századra szerb barátainkkal és a szerb állammal közösen építik jövőjüket, ápolhatják hagyományaikat, és segítik a szerb-magyar történelmi párbeszédet, hiszen az erős, hagyományos értékeken alapuló Európa megerősítése közös cél" - tette hozzá. Mint mondta, a magyarok és a szerbek kellően fel tudták dolgozni múltjukat, kellően tisztelik egymás történelmét és hagyományait, és ezen az alapon építhetik a közös jövőt.
Kásler Miklós biztosította a délvidéki magyarságot, hogy "amíg olyan kormány áll Magyarország élén, amely a világon élő összes magyart kívánja képviselni, teljes bizalommal fordulhatnak hozzánk, számíthatnak a segítségünkre, a támogatásunkra". Emlékeztetett arra, hogy "a magyarság identitása olyan ősi és keresztény értékeken alapszik, olyan nyelvünk van, olyan hagyományokkal rendelkezünk, amelyek annyira megerősítették nemzetünket, hogy azt erőszakkal egy-egy csatában le lehetett ugyan győzni, de megtörni, megsemmisíteni, vagy akár csak beállítani a csatlósok sorába, soha nem sikerült, mert lehetetlen" - szögezte le a miniszter.
1956 a szabadságról, az emberi életről, a döntés jogáról szól, valamint arról, hogy minden nemzetnek jogában áll szabadon dönteni arról, miként kíván élni, arról szól, hogy ne diktálhassanak nagyhatalmak, idegen erők, és ne állomásozzanak idegen csapatok az országban – mondta Pásztor István. Tapasztalható, hogy az 1956-ról szóló diskurzus nem befejezett a nemzet keretei között sem, de különösen nem az szélesebb kontextusban. A kettő szorosan összefügg, pontosabban a szélesebb nemzetközi kontextus határozza meg azokat a mozgásokat, amelyek relativizálni akarják a magyar nemzetnek azon ünnepét, amelybe szinte egész történelme benne van - hangsúlyozta.
"Amikor mostanában a nagy és erős európai országok kioktatását, fölényes és lenéző mondatait hallgatjuk, olyan érzésünk támadhat, mintha nem is európai ország lenne anyaországunk, mintha hírből sem ismernénk a jogállamiság fogalmát, mintha ismeretlen volna a lengyelek, csehek, szlovákok, magyarok előtt a keresztényi együttérzés és szolidaritás fogalma" - részletezte Pásztor István. Emlékeztetett arra, hogy a magyarok 2015 óta számtalanszor végighallgatták, "miként fogadták tárt karokkal az 1956-os menekülteket a nyugati országok, de egyetlen mondatot sem hallottunk arról, hogy miért került sor 1956-ra". Kiemelte: "a 21. század, összbirodalmat létrehozni szándékozó emlékezete, tudása megáll 1956-nál, és eszük ágában sincs beismerni, hogy a második világháború végén meghozott paktumok 60 évet elraboltak a kelet-európai népektől, és egyebek mellett 1956-ot is eredményezték".
Nem túlzás azt állítani - folytatta a VMSZ elnöke -, hogy a keleti blokkba kényszerített országok népei "a bőrükön tapasztalták azt, amikor megszűnik az ország integritása és függetlensége, így nem kell csodálkoznunk azon, hogy eszük ágában sincs az európaiság oltárán újabb áldozatot hozni". Az Európai Unió "alapító atyái helyébe, akik egységes, egymásra odafigyelő, egyenrangúságra és partnerségre törekvő Európát akartak (...), olyanok kerültek, akik számára a történelem úgy számítódik, ahogy az ő kedvük, kényelmük és érdekük tartja" - jelentette ki Pásztor István.
A központi ünnepség előtt a politikusok Palicson megkoszorúzták az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére emelt emlékművet.
(MTI, EMMI)
