Kiemelt figyelmet érdemelnek és kapnak hazánkban a fiatalok – ezt bizonyítják az elmúlt években bevezetett új szemléletű ifjúságpolitikai intézkedések is, melyek amellett, hogy segítettek a fiatalok testi-lelki egészségének megőrzésében, hozzájárultak munkaerő-piaci helyzetük megerősítéséhez, az ösztöndíjak, pályázatok, diplomamentő, munkahelyteremtő és -védő programok pedig segítették a boldogulásukat.
A kormány számára elsődleges, hogy minden köznevelésben résztvevő gyermek lelki és testi egészségének megőrzése és erősítése mellett ugyanolyan magas szintű ismeretekben részesüljön az iskolákban, bárhol is éljen az országban. Ezt a cél szolgálja számos, az elmúlt négy esztendőben bevezetett változtatás is, így például a mindennapos testnevelés és a térítésmentes tankönyvellátás bevezetése felmenő rendszerben. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyermekek kedvezményes gyermekétkeztetésben részesülhetnek, amelyet a tanulók fele valamilyen formában igénybe is vesz. A fiatalok egészségmegőrzését segíti a 2015 januárjában életbe lépő menza-rendelet is, amely egyebek mellett meghatározza a közétkeztetésben adható ételek sótartalmát.
Kiemelt figyelmet fordít a fiatalok munkaerő-piaci elhelyezkedésére is a Kormány. A 25 év alattiak foglalkoztatását elősegítő Munkahelyvédelmi Akciótervnek köszönhetően, mely a munkaadókat járulékkedvezménnyel ösztönzi a fiatalok alkalmazására, 22 ezer pályakezdő elhelyezkedése vált lehetővé.
Még 2013-ban indult útjára az „Új Nemzedék Plusz” projekt, melynek fő célja a fiatalok felkészítése a munkaerő-piacra való zökkenőmentes belépésre. Létrejött az Ifjúságsegítő Kontaktpont-hálózat. Az Új Nemzedék Plusz projekt intézményfejlesztési részeként az ifjúsági kezdeményezéseket összefogó, megyei szinten szerveződő Kontaktpont-hálózat folyamatosan nyitotta meg kapuit az ország 20 pontján. A megyeszékhelyeken megnyíló, összesen mintegy 60 felkészült ifjúságsegítő szakembert foglalkoztató Kontaktpontok, az oktatási intézményekkel szorosan együttműködve sajátos összekötő ponttá, befogadó kreatív térré alakulnak a fiatalok számára. Ugyanakkor megkezdődött az Ifjúsági életpálya modell kialakítása. A modell már 12 éves kortól segíti a felkészülést a továbbtanulásra, valamint erősíti a fiatalokban a felelősségvállalást.
Az Első Munkahely Garancia Programnak köszönhetően mára csaknem 16 ezer fiatal dolgozik, ugyanennyi fiatalnak pedig 1,5 milliárd forintból biztosított a kormány nyári diákmunkát. Az elmúlt évben Magyarországon csökkent az ifjúsági munkanélküliség szintje, miközben az eurózónában tovább nőtt.
A Diplomamentő Program több mint 10 ezer olyan fiatalnak segíthet a nyelvtanulásban – 3 milliárd forintos forrásból –, akiknek csak a nyelvvizsga hiányzik a diplomához. Az egyetemisták gyermekvállalását könnyíti a diplomás GYED bevezetése, amelyre azok jogosultak, akik gyermekük születése előtti két évben legalább két féléves aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkeznek, a gyermek pedig a hallgatói jogviszony fennállása alatt, vagy annak szünetelését, megszűnését követő egy éven belül születik meg.
A 2011 óta harmadik alkalommal meghirdetett Rezidens Támogatási program ösztöndíjának segítségével eddig több, mint 1700 fiatal orvost és gyógyszerészt sikerült itthon tartani. A nemzetközi mobilitását ösztönző Fiatalok Lendületben Program keretében pedig Magyarország az elmúlt 7 évben több mint 16 millió eurós támogatást kapott és használt fel.
A kormány kiemelt célja, hogy erősítse a nemzeti összetartozást és segítse a Kárpát-medencei fiatalok között minél nagyobb számú aktív kapcsolat kialakítását. Ezt szolgálja a Határtalanul program. Az idei évben megháromszorozott – idén tehát már 1,5 milliárd forintos – költségvetésnek köszönhetően pár éven belül már nem lesz olyan diák, aki ne járt volna valamelyik határon túli magyarlakta területen. Míg 2010-től mostanáig negyvenezer fiatal jutott el külhoni magyar közösséghez, egy iskolaéven belül újabb negyvenezren utazhatnak. Hamarosan döntés születik a Nemzeti Ifjúsági Stratégia 2014-2015 évre vonatkozó cselekvési tervéről, amely további célként a nemzettudat és a Kárpát-medencei magyar közösségek erősítését, valamint magyar ifjúsági együttműködések fejlesztését határozza meg. A stratégia az elkövetkező évek prioritásaként a közösségfejlesztést jelöli meg. A fiatalokra irányuló kormányzati figyelem a következő években tovább növekszik.
(Sajtó-, Kommunikációs, Közkapcsolati és Protokoll Főosztály)
