Egyetlen állam sem mondhat le arról az erkölcsformáló erőről, amelyet a vallási közösségek, az egyházak jelentenek - jelentette ki az emberi erőforrások minisztere kedden a tihanyi apátságban tartott vallásközi konferencián.
Balog Zoltán a Közös úton című, az európai vallások helyzetéről és a magyarországi hívő közösségek együttéléséről szóló tanácskozáson kiemelte: az egyházak értéket őriznek, tartanak fenn és újítanak meg.
Hozzátette, fontos a vallási közösségek szociális, egészségügyi, kulturális és oktatás-nevelési felelőssége, de mindezek következmények, annak a belső erőnek a következményei, amely az egyházakat értékközösséggé teszi.
A miniszter rámutatott: az új magyar alaptörvényben világosan kimondták a kereszténység nemzetmegtartó erejét. Hangsúlyozta, az egyházak egyik legfontosabb értéke a tanítás ereje, ehhez tanúságtevő, bizonyságtevő emberekre van szükség, akik megjelenítik a vallási közösségek által képviselt értékeket.
Balog Zoltán arra is kitért, hogy a konferencia elnevezésében szereplő út szimbóluma fontos üzenetet tartalmaz. Ha nem is mindig közös az út, ugyanazon cél felé haladunk, és ezáltal az egyházak egyre közelebb kerülhetnek egymáshoz - fogalmazott.
A rendezvény házigazdája, Korzenszky Richárd, a Tihanyi Bencés Apátság perjele az mondta: amikor egyre nagyobb a szakadék szegények és gazdagok között, a világ nem egy táján háború pusztít, százezrek és milliók válnak földönfutóvá, az egyházaknak különösen nagy a felelősségük.
Úgy fogalmazott: ki kell mondani, hogy az egyházak felelőssége közösségi és politikai felelősség is egyben. Nem pártpolitikai, hanem pártok politikáján felül álló szent kihívás - mondta.
A konferenciát jó alkalomnak nevezte arra, hogy a résztvevők egymás hitét megtapasztalva megerősödjenek a saját hitükben, az igazságosság, a béke és az öröm szolgálatában.
Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete köszöntőjében arról beszélt, az emberiség történetében sokszor a vallások nem egyesítettek, hanem a különbségeket hozták felszínre. Napjainkban azonban, mint mondta, pozitív változások kezdődtek. Utalt a Nostra aetate kezdetű nyilatkozatra, amelyet 1965-ben bocsátott ki a II. vatikáni zsinat a katolikus egyház és a nem keresztény vallások kapcsolatáról, ez elítéli az antiszemitizmust és párbeszédre szólít fel. Pozitív példaként említette azt is, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatóinak kötelező tantárgy lesz a holokauszttörténet.
Réthelyi Miklós, az UNESCO magyar nemzeti bizottságának elnöke kijelentette, az európai kultúrkör a tudomány, a filozófia, a vallás és a művészet egységére épült. Azonban a mai tudásalapú társadalomban a vallás a közéletből egyre inkább a magánéleti szférába kerül - tette hozzá. Kiemelte, a vallásoknak napjainkban is a tudományt, a filozófiát és a művészeteket szükségszerűen kiegészítő és értékekkel megtöltő elemeknek kell lenniük.
A konferencia keddi plenáris ülésén Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár a mai társadalom vallási értékeiről, Kiss-Rigó László, a szeged-csanádi katolikus egyházmegye megyés püspöke a vallási közösségek európai helyzetéről, Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke pedig az Európában megjelenő rejtett és nyílt vallásellenességről tartott előadást.
(MTI)
