Erős politikai érdekképviselet csak erős közösségekre épülhet - hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere pénteken Szabadkán, ahol egész napos vajdasági látogatását zárta.
Balog Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy a határon túli közösségek, így a délvidéki magyarok élni és gyarapodni akarnak, és ehhez elengedhetetlen a szerb politikával való együttműködés. A vajdasági magyarság legerősebb politikai szervezete a Vajdasági Magyar Szövetség, amely már második mandátumban koalíciós partnere a kormányzó Szerb Haladó Pártnak.
Előre vetítette, hogy a vasárnap kezdődő magyar-szerb kormányülésen központi kérdés lesz a délvidéki magyarok helyzete és ügye. Kiemelte, hogy a szerb-magyar együttműködés most olyan jó, amilyen korábban soha nem volt a történelem során.
Aláhúzta, hogy a két országnak kölcsönös érdekei vannak. Szerinte hamarosan kialakulhat egy olyan politikai-gazdasági erőtér, amely a Baltikumtól a Visegrádi Együttműködés (V4) országain keresztül a Nyugat-Balkánig terjed, és amely Európában a versenyképességet javítja, és ez a közép-európai térség lesz előbb-utóbb a növekedés motorja Európában.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a közös sajtótájékoztatón ismertette azokat az elképzeléseket, amelyekben támogatást nyújthat a magyar kormány. Ezek főként az oktatás, a kultúra és a vallás területére vonatkoznak.
A VMSZ elnöke megköszönte a magyar kormány folyamatos támogatását, mert - mint fogalmazott - anélkül nem tudták volna befejezni a magyar nyelvű felsőoktatásban résztvevők két kollégiumának - az egy éve átadott Európa Kollégiumnak, valamint a pénteken felavatott Apáczai Diákotthonnak - a felépítését és működtetését. Emellett a magyar kormány ösztöndíjprogramon, valamint oktatási-nevelési támogatáson keresztül segíti a vajdasági magyar fiatalokat.
Pásztor István úgy fogalmazott: a délvidéki magyarok azt tapasztalják, hogy a magyar kormány nemcsak szóban, hanem cselekedetek szintjén is gondját viseli a határon túli magyar közösségnek.
Kiemelte, hogy a megbeszélt tervek között elsősorban egy szabadkai székhelyű képzőközpont kialakítása, a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar épületének felújítása, a Műszaki Szakfőiskola épületének állagmegóvása, valamint a jövőre 40 Tanyaszínház állandó épületének befejezése szerepel.
Balog Zoltán kulcsfontosságúnak nevezte a szabadkai magyar nyelvű felsőoktatás fejlesztését és bővítését, azaz egy komoly kampusz kiépítését az észak-bácskai városban. Elmondta, hogy a Szegedi Tudományegyetem kihelyezett tagozatán olyan képzések indulhatnak, amelyek versenyképes tudást adhatnak a délvidéki fiataloknak.
A képzések között az informatikát, a mérnökképzést, a gazdaságtudományt, valamint a gyógypedagógus-képzést emelte ki. Úgy fogalmazott: senkinek sem kelljen elmennie azért, hogy magyar nyelven tanulhasson. Hozzáfűzte, hogy kizárólag olyan képzések támogatásáról van szó, amelyekből hiány van, olyan magyarországi képzés kihelyezését nem támogatják, amelyre nincs szükség.
Az emberi erőforrások minisztere péntek délután, szabadkai látogatása előtt az újvidéki Európa Kollégiumban tartott előadása keretében megköszönte a délvidéki magyarok hatvan évvel ezelőtti önfeláldozását, amikor befogadták az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni megtorlás elől menekülőket. Balog Zoltán emellett szólt a magyar kormány 50 milliárd forintos vajdasági gazdaságélénkítési programjáról, valamint arról az oktatási támogatásról, amelynek keretében Budapest 17 milliárd forintos óvodafejlesztési programot indít a Kárpát-medencében.
(MTI)
