Politikailag motivált és felelőtlen döntést hozott az Európai Bíróság a menedékkérők uniós tagállamok közötti elosztását szolgáló mechanizmusról, és Magyarország minden jogi eszközzel küzdeni fog az ítélet ellen - jelentette ki Balog Zoltán a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádiónak.
Az emberi erőforrások minisztere hangsúlyozta: a döntés azt mutatja, hogy "politikai okokból visszaéltek az Európai Bírósággal". Hozzátette, hogy az ítélet ugyan jogerős, de nem kényszeríti semmilyen új intézkedésre Magyarországot és Szlovákiát. Inkább az igazán "lényeges dolgokról kell beszélni", arról, hogy a "fősodorbeli" európai politikában és a sajtóban a szolidaritás és a bírósági döntés ügye körül megmutatkozó "képmutatás" megmérgezi az uniós tagállamok közötti jó légkört - mondta Balog Zoltán.
A magyar uniós tagság fenntarthatóságáról szóló kérdésekre kijelentette: Magyarország elkötelezett az EU mellett, a brüsszeli bevándorláspolitika és a nemzeti hatáskörök szűkítése azonban inkább árt a tagállamoknak, árt Európának. A kérdés jelentőségét mutatja, hogy Nagy-Britannia távozik a közösségből, mert nem kér a mostani EU-ból - mondta Balog Zoltán.
Ezzel kapcsolatban élesen bírálta Brüsszelt, kiemelve, hogy az Európai Bizottság feladatával ellentétben politikai tevékenységet folytat, és szembeszáll választott testületek akaratával.
Magyarország továbbra is az EU tagja lesz, mert "európai ország, az is marad", és "egy jobb EU-t akar" - húzta alá a miniszter. Az uniós támogatások csökkentéséről szóló felvetésekre kijelentette, hogy Magyarország megnyitotta piacait, és cserébe támogatást kap, hogy behozza lemaradását, amely a kommunista diktatúra négy évtizede alatt keletkezett. Erről szerződést kötöttek, és szó sem volt arról, hogy "ha majd valami történik, és ti nem tartotok velünk, akkor visszaveszünk a pénzből".
A szerződéseket be kell tartani, az uniós támogatások ügyét összekapcsolni a migrációs válsággal pedig "egyszerűen képmutatás" - mondta Balog Zoltán. Kiemelte, hogy Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amely 2015-ben és utána is betartotta a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet működéséről szóló előírásokat és az uniós - dublini - menekültügyi rendszer szabályait. A határkerítést is éppen azért kell felállítani, hogy Magyarország a jogállamiság elveinek megfelelően tevékenykedhessen.
Más tagállamok nem így jártak el - jelentette ki Balog Zoltán, hozzátéve: érdemes lenne megvitatni, hogy "szolidáris volt-e a többi ország, és hogy ki kivel volt szolidáris". A magyar és a szlovák kormány 2015 decemberében fordult külön keresettel az Európai Bírósághoz a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó, kötelező jellegű mechanizmus ügyében, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország és Szlovákia ellenkezése dacára fogadtak el néhány hónappal korábban. A keresetet szerdán kihirdetett döntésében elutasította a luxembourgi székhelyű bírói testület.
(MTI)
