Az emberi erőforrások minisztere szerint az oktatásba történő befektetés hosszú távon térül meg.
Balog Zoltán a Versenyképes oktatás 2015 címmel, az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) és a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) szervezésében csütörtökön Budapesten tartott konferencián kiemelte: szükség van a párbeszédre a gazdasági élet szereplőivel, és ha a résztvevőktől akcióterv érkezik, azzal szívesen foglalkoznak majd.
A miniszter rámutatott: a gazdasági növekedés az elmúlt években fókuszba került Magyarországon, és egyre erőteljesebben figyelnek arra, hogy ez meg is maradjon, illetve fokozódjon. Ugyanakkor az életminőségre, az emberi erőforrás állapotára, fejlesztésére legalább ennyire figyelni kell - hangsúlyozta.
Magyarországnak az egyik versenyképességi tényezője, hogy a képzettségi szinthez képest alacsonyak a bérek, amiből nem az következik, hogy tovább kellene azt mérsékelni. Igazán jó munkaerőt tisztességesen megfizetve lehet kapni - jegyezte meg.
Balog Zoltán emlékeztetett az oktatás területén kidolgozott életpályára, amelynek célja, hogy lehessen látni "a lépcsőfokokat", ki lehessen számítani, meghatározott időn belül hová jutnak el a pedagógusok, oktatók.
Hangsúlyozta: az oktatásba történő befektetés hosszú távon térül meg. A település-, felzárkózás-, családpolitika ugyanakkor nemcsak az oktatással függ össze, hanem a versenyképességgel is. A gazdasági befektetéseknél pedig kiemelt szempont, hogy a szakképzett munkaerő rendelkezésre áll-e - tette hozzá.
A miniszter célként jelölte meg, hogy az állami ellátórendszerbe minél korábban behozzák a hátrányos helyzetű gyerekeket, csökkentsék a szakképzés területén a lemorzsolódást.
Közölte: a kilenc osztályos képzés - amelyről szakmai vitát szeretnének folytatni - nem csak arról szólna, hogy egy évvel tovább tartson az iskola.
Ha rögzítik, hogy az első három év semmi másról nem szól, mint az alapképességek fejlesztéséről, akkor sokkal erősebb három év következhet, amelynek a középpontjában a közismeretek állhatnak, s végül újabb három év jönne a pályaorientáció jegyében.
Ekkor már világos lehet - akár az iskolaszerkezetben is megkülönböztethető módon -, hogy ki indul el a szakképzés, a gimnázium felé. A rendszert ugyanakkor szeretnék minél rugalmasabban kezelni, aki különösen tehetséges, annak például nem kellene kilenc évet eltöltenie az iskolapadban - jelezte.
A felsőoktatás területéről kiemelte a duális képzés elindítását, amelyet sikertörténetként jellemzett. Több száz vállalat és több ezer hallgató kapcsolódott be rögtön az első évben, ami azt jelzi, hogy sikerült a gazdaság és az oktatás világát összekapcsolni - összegzett a tárcavezető, aki megerősítette: három év alatt összességében 27 százalékkal nőnek a felsőoktatásban a bérek, ami jelentős megtartó erő lehet.
Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár köszöntőjében örömét fejezte ki, hogy közösen tudnak konzultációt folytatni a versenyképes oktatásról.
Kiemelte a családok megerősítését célzó kormányzati intézkedéseket, amelyekkel azt szerették volna eléri, hogy a családok biztos alapokon tudják gyermekeik jövőjét tervezni. Szólt a pedagógus-életpályáról és a minőségi környezet kialakításáról, a fenntartói struktúra átalakításáról. Kitért a nemzeti, hagyományokhoz hű tudásbázis létrehozására, amelyet szavai szerint a nemzeti alaptanterv jelenít meg.
Az identitásában erős nemzetek képesek a gazdaság területén is jó eredményeket elérni - hangsúlyozta a köznevelési államtitkár, aki a jövőbeni kihívások és a feladatok között említette az idegen nyelvi, digitális ismeretek, kompetenciák fejlesztését.
Pongrácz Ferenc, az AmCham elnöke azt mondta: szükség van arra, hogy közelebb hozzák egymáshoz az oktatás és a munka világát. Az oktatás a legfontosabb terület, hogy olyan munkaerő álljon rendelkezésre a cégek számára, amelynek köszönhetően megállják a helyüket a nemzetközi piacon - mutatott rá. Kitért a nyelvtudás fejlesztését célzó nyelvi nagykövet projektre, a vállalkozásismeretek átadását célzó programjaikra és a karrierátadás elnevezésű kezdeményezésükre.
Ésik Róbert, a HIPA elnöke szerint egy ország erejét nagyban jelzi, hogy képes-e munkát, megélhetést biztosítani állampolgárainak. Rámutatott: e téren jól teljesítenek, hiszen a munkanélküliségi ráta 6,4 százalékos, több mint négymillióan dolgoznak. Ha hosszú távon gazdasági növekedést szeretnének elérni, akkor szükség van arra, hogy a jövőben is idevonzzák a befektetőket - közölte, és célként jelölte meg, hogy legalább 10 helyezést javítsanak Magyarország pozícióján a versenyképességi rangsorban.
(MTI)
