Ha meg akarjuk érteni a mai Kínát, közelebb kell jutni a múltjához is - hangsúlyozta Az ősi Kína kincsei című kiállítás pénteki megnyitóján az Iparművészeti Múzeumban Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Balog Zoltán szerint különös üzenetet hordoz, hogy itt van Csin Si Huang-ti császár cseréphadseregének két katonája: "nemcsak a jelent és a jövőt kell védelmezni, hanem a múltat is; a közös és a saját múltat is, ezt üzeni a nagy kínai uralkodó sírját védelmező agyaghadsereg". Keletről jöttünk, nyugat felé tartunk, de sosem felejtjük el, hogy keletről jöttünk - emelte ki a miniszter, hozzátéve: "ez fontos tudás a kínai-magyar barátságban, hiszen a gazdasági és mindenféle kapcsolatok igazi tartalmát a kultúra tudja megadni".
Mint emlékeztetett, eredeti kínai agyagkatonákkal utoljára 1987-ben találkozhatott a magyar közönség, ezért komoly eredmény, hogy ezek az egyedülálló műtárgyak ismét láthatók Budapesten. 2013 májusában írták alá kínai kollégájával azt a kulturális munkatervet, amely Az ősi Kína kincsei című kiállítást is lehetővé tette, és számos más eseményhez biztosít keretet - fűzte hozzá. Balog Zoltán kiemelte: "kulturális győzelem, hogy ez a kiállítás itt lehet, de ennél sokkal többről van szó: Kína itt van nálunk, és itt is lesz, miközben mi is jelen lehetünk Kínában".
Hsziao Csien, a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövete elmondta: bár Magyarország területileg és lakosságszámban kicsi, a magyarság a történelemben nagy hozzájárulást tett az emberiség fejlődéséhez. A közös vonások segítettek a kínai-magyar kapcsolatok fejlesztésében is - fejtette ki a diplomata, hozzátéve: Liszt Ferenc műveit, a Kodály-módszert, Petőfi verseit Kínában is szinte mindenki ismeri.
Hsziao Csien beszámolója szerint az elmúlt 65 évben a két ország hivatalos kapcsolatai folyamatosan fejlődtek, az utóbbi években különösen gyorsan. Kína Magyarország EU-n kívüli legnagyobb kereskedelmi partnere, tavaly a 9 milliárd dollárt is elérte a kétoldalú kereskedelem, míg a kínai partnerek több mint 3 milliárd eurót fektettek be Magyarországon.
Nagyszerű együttműködés alakult ki kulturális téren is: egész Európában itt nyílt az első kínai-magyar két tannyelvű iskola, három Konfuciusz Intézet működik, és a negyedik is épül, az ELTE-n megnyílt továbbá a régió első kínainyelvtanár-képző központja – emlékeztetett. A nagykövet kiemelte: 2013 végén Sanghajban Munkácsy Mihály és kortársai festményeiből nyílt nagykiállítás, amely most Pekingben látható.
Cso Ming, a budapesti tárlatot szervező Art Exhibitions China igazgatóhelyettese elmondta: a kiállítás három múzeum kincseiből több mint 150 műtárgyat vonultat fel, többek között két eredeti agyagkatonát Csin Si Huang-ti császár sírjából. Az anyag lefedi a neolitikumtól a 18. századig terjedő időszakot, bemutatva a kínai történelem, vallás és mindennapi élet elmúlt ötezer évét.
Cselovszki Zoltán, az Iparművészeti Múzeum megbízott főigazgatója köszönetet mondott a kínai nagykövetségnek és a kulturális tárcának a kiállítás támogatásáért. A péntektől látogatható tárlat a birodalmi központokra koncentrálva tekinti át ötezer év kínai művészetét. A legismertebb darabok az első kínai császár sírjából származó, ókori cserépkatonák, de az április 19-ig látható anyagban több hasonló jelentőségű műtárgy is helyet kapott.
(MTI)
