A gazdaság hatékony és zavartalan működéséhez a folyamatos, jól tervezett és strukturált szakképzett munkaerő szükséges. Ezért a Kormány a „Szakképzés a gazdaság szolgálatában” című koncepcióról szóló 1040/2015. (II. 10.) Korm. határozat elfogadásával meghatározta az ehhez szükséges célokat.
Ezekkel elérhető, hogy a szakképzési rendszer biztosítsa a magyar gazdaság felemelkedéséhez szükséges jól képzett, megfelelő végzettséggel, szakképzettséggel rendelkező munkaerőt, illetve meggátolja a munkanélküliek számának emelkedését. Ez egyrészt nemzetgazdasági igény, másrészt közérdek is.
Ennek érdekében a 2016. szeptember 1-jén hatályba lépő törvény új köznevelési intézménytípusokat vezet be: szakgimnázium (előzőleg szakközépiskola); szakközépiskola (előzőleg szakiskola); szakiskola (előzőleg speciális szakiskola).
A magyar gazdaságnak több jól képzett szakmunkásra és technikusra van szüksége, mint amennyit a jelenlegi szakképzési rendszer képez, mivel jelentős hiány van a modern termelésbe bevonható, megbízható, és széles körű alapismeretekkel rendelkező szakképzett munkavállalókból.
Az előzőekben vázoltak alapján a szakképzési rendszerrel szemben megfogalmazódó kihívások és az ezekkel összefüggő fejlesztési célok:
1. A gazdaság igényeinek kiszolgálása: Ezen intézkedéscsoport fő célja, hogy a jelenleginél több szakképzett munkaerő (szakmunkás és technikus) képzése, kibocsátása valósuljon meg a gazdaság szakember utánpótlás igényének biztosítása érdekében.
2. A duális képzés erősítése: Ezen intézkedéscsoport fő célja, hogy a szakképzésben tanulók minél nagyobb arányban részesülhessenek valós gazdasági körülmények között, gazdálkodó szervezeteknél (tanulószerződéses formában) folyó tartalmasabb, értékesebb szakmai gyakorlati képzésben.
A duális képzés során az elméleti képzés a szakképző iskolában, míg a gyakorlati képzés a 9. évfolyamot követő nyári összefüggő gyakorlattól kezdve gazdálkodó szervezeteknél folyik.
A 2015. február 10-én elfogadott „Szakképzés a gazdaság szolgálatában” című koncepció céljainak megvalósulását támogató intézkedés a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosítása, amely a szakgimnáziumok kerettanterveit is tartalmazza. A szakmai óraszámok növekedése a közismereti óraszámok csökkenésével jár. A szakgimnáziumokban folyó ágazati képzésekhez igazítottuk a kerettanterveket, s az egyeztetések alapján hat csoportot alakítottunk ki, amely műveltségterületi megoszlásban is alkalmazkodik a szakmai képzésekhez. A kötelező érettségi tárgyakra (magyar nyelv- és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv) óraszámaiban megegyezik a gimnáziumi kerettantervek óraszámaival, az idegen nyelvi képzésre fordítható óraszám pedig meg is haladja azt, és kiegészül még a szakmai idegen nyelvi órákkal. A tanulók részére a kerettanterv biztosítja a választott emeltszintű érettségi vizsgatárgyra való felkészítés órakeretét is. A jogszabálytervezet társadalmi és közigazgatási egyeztetése a közeljövőben (várhatóan a következő héten) megkezdődik, a Köznevelési Kerekasztal a tervezetet március 22-i ülésén tárgyalta.
A közismereti és a szakképzési kerettantervek együttese adja majd a szakgimnáziumok helyi tanterveit, ezért nagyon fontos a két részterület megfelelő összehangolása. A szakképzési kerettantervek kidolgozása jelenleg zajlik a szakképzésért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium irányításával.
(EMMI Köznevelésért Felelős Államtitkárság)
