Fontos bemutatni azt a kulturális teljesítményt, amit a romák nyújtanak a zenében, az irodalomban, a táncban, a festészetben, hogy ne csak úgy tekintsenek rájuk, mint akik szociális problémát jelentenek - ez volt az egyik fő gondolata annak a megbeszélésnek, amelyet Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Romani Rose, a Német Szintik és Romák Központi Tanácsának elnöke folytatott Heidelbergben.
A miniszter az MTI-nek telefonon adott nyilatkozatában "régi harcostársának" nevezte vendéglátóját, Romani Rosét, a német roma polgárjogi mozgalom elindítóját, aki néhány hónappal ezelőtt meghívta a magyar politikust Berlinbe is a hetvenedik születésnapja alkalmából rendezett ünnepségre. Balog Zoltán emlékeztetett, hogy akkor alkalma volt Angela Merkel kancellárral is találkozni.
"Régóta dolgozunk (Romani Roséval) közös programokon, és most újra találkoztunk, hogy áttekintsük az európai és ezen belül a magyarországi romák helyzetét, megbeszéltük az ezzel kapcsolatos feladatokat" - mondta .
A pénteki megbeszélésen egyetértettek abban, hogy nagyon fontos bemutatni azt a kulturális teljesítményt, amit a romák nyújtanak a zenében, az irodalomban, a táncban és a festészetben, hogy ne csak úgy tekintsenek rájuk, mint akik szociális problémát, munkanélküliséget, képzetlenséget jelentenek, hanem felfedezzék, hogy vannak köztük, akik igazi kulturális értékeket hoznak létre. "Arról beszéltünk, hogyan lehetne a magyar roma közösség kulturális teljesítményét alaposabban megmutatni Németországban" - tette hozzá a miniszter.
Mint elmondta, Romani Rose nagyra értékelte, hogy 1956 megünneplése kapcsán komoly hangsúlyt kaptak azok a roma emberek, akik 1956-ban a szabadság oldalára álltak. Balog Zoltán ezzel kapcsolatban külön említette Cziffra Györgyöt, a nemzetközi hírű zongoraművészt, akinek a koncertje a forradalom egyik inspirálója volt. A miniszter beszámolt arról vendéglátójának, hogy Cziffra Györgyről szeretnénk elnevezni egy kulturális központot Budapesten.
Balog Zoltán ezt követően a mintegy harmincezer lakosú kisváros, Wiesloch egyik kulturális egyesületében előadást tartott Magyarországról "Európa megújulása Kelet-Európából indul ki" címmel. "Arról beszéltem, hogy ma Közép-Európában olyan gazdasági tér bontakozik ki Németországgal együttműködve, amelynek van egy kulturális, történeti alapja, és ez olyan erőközponttá nőheti ki magát Európában, amely a visegrádi négyeknek és a környező országoknak a szövetségeként Európa megerősödésének és átalakulásának fontos központja lehet" - mondta.
Hozzátette: előadása nyomán a rendezvényen komoly, izgalmas, sokszor érzelmileg fűtött vita bontakozott ki a magyarországi menekültpolitikáról, az ország Európa-politikájáról. "Az volt a benyomásom, hogy a jelenlévők meg akarták érteni a magyar álláspontot, én is úgy igyekeztem azt képviselni, hogy egy német számára érthető legyen. Úgy éreztem, ez megértő fülekre talált" - fogalmazott Balog Zoltán.
Megtisztelőnek nevezte, hogy vendégül látta őt a város polgármestere, s hogy beírhatott a város aranykönyvébe. "Azt láttam, hogy - minden ellenkező híreszteléssel ellentétben - itt Magyarország barátai vannak, olyan emberek, akik Magyarországot akkor is meg akarják érteni, amikor ezt nehéz megtenni" - fűzte hozzá.
Balog Zoltán 2013 óta a Német Szövetségi Köztársaság Nagy érdemkereszt csillaggal és vállszalaggal kitüntetésének birtokosa a német-magyar kapcsolatok ápolásáért és a kisebbségek és emberi jogok védelme terén végzett tevékenysége elismeréseként. Ez a második legmagasabb német állami kitüntetés.
(MTI)
