Bűnt újabb bűnnel nem lehet kioltani, különösen a feltételezett bűnt - hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapja alkalmából rendezett keddi budaörsi konferencián.
Mint mondta, a második világháború után bosszúból hoztak olyan törvényeket, amelyek alapján "aki német volt, automatikusan háborús bűnös lehetett", de így járhattak azok is, akik német nevet viseltek.
Balog Zoltán kiemelte, közös veszteségnek kell tekintenünk mindenkit, aki faji, nemzetiségi vagy osztálygyűlöletnek esett áldozatul.
Szólt arról is: mind a mai napig eltérő emlékezéskultúrát ápol kontinensünk keleti és nyugati fele, mivel az utóbbiak térségünkre hagyják az 1945 után történtek feldolgozását, holott azzal nekik is volna teendőjük. Megjegyezte, hogy a huszadik század szenvedéstörténetére nemcsak emlékeznünk kell, fejet hajtva az áldozatok előtt is, de azt is elemeznünk kell, miért történtek meg ezek a tragédiák. Ez akkor is elengedhetetlen, ha nem mindig egyszerű a történeti kutatás, és néha megjelenik egyfajta szenvedési versengés is, amely azt kutatja, lehet-e viszonyítani egymáshoz az átélt kínokat - tette hozzá.
A magyarországi múltfeltárás eredményeiről szólva Balog Zoltán megemlítette, ma már nem a németek kitelepítéséről, hanem kiűzetésről, elűzetésről beszélnek, a migráció kérdése kapcsán pedig a romákról szólva kijelentette, a jó kisebbségi politika azt is jelenti, hogy az emberek a hazájukban maradnak, mert ha nem is jó a helyzetük, de látnak esélyt a javulásra.
A németek évszázadokkal ezelőtti Magyarországra érkezése és a mostani migrációs hullám különbségéről szólva a miniszter közölte: a németekkel közös kulturális alapot jelentett a kereszténység, ami egy olyan bázis, amire szükség van az együttéléshez.
A magyarországi nemzetiségekkel kapcsolatosan Balog Zoltán megjegyezte: ez a térség egyetlen olyan állama, ahol ezek lélekszáma nő. Ennek háttereként említette, hogy a 2010-es népszámláláson már kettős identitásukat is megvallhatták a polgárok.
Hartmut Koschyk, a Német Szövetségi Kormány áttelepülőkért és nemzeti kisebbségekért felelős kormánybiztosa a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata és a Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi képviselete által szervezett konferencián a közös emlékezés és a közös tanulás fontosságáról beszélt, kiemelve annak lényegességét, hogy nincsenek tabuk a múlt feltárása során.
Közölte, az ország hatalmas utat tett meg azzal, hogy a közbeszédbe emelte a magyarországi németek szenvedéstörténetét, felvállalja erkölcsi felelősségét, és megemlékezik a történtekről.
A kormánybiztos annak a véleményének adott hangot: Európának közösségként kell helytállnia a migráció és az integráció kérdésében, és ha ezen a feladaton elbukik, akkor elveszti a lehetőséget, hogy érzékelhető szerepet játsszon.
(MTI)
