Az elmúlt évek strukturális átalakításai a felsőoktatásban és a köznevelésben lehetővé teszik, hogy a jövőben a tartalmi kérdésekkel lehessen foglalkozni - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az Országgyűlés kulturális bizottsága előtt.
A miniszter éves kötelező meghallgatása a kulturális bizottságban tavasszal kezdődött, ám akkor nem volt elég idő az összes kérdés megválaszolására, így a meghallgatást - Balog Zoltán felajánlására - most folytatták.
A miniszter elmondta: a jövőben az egyetemekkel szeretnének párbeszédet folytatni a képzési formák megújításáról, hogy a hallgatók olyan képzést kapjanak, amely leginkább megfelel a szakmapolitikai igényeknek, és így versenyképes diplomát nyújt.
Balog Zoltán úgy látja, hogy sikerült közelebb hozni egymáshoz a gazdaságot és a felsőoktatást. Ezt bizonyítja, hogy a szeptemberben elindított duális képzéshez a felsőoktatási intézmények kétharmada kapcsolódott - fűzte hozzá. Úgy fogalmazott, ez a fajta gondolkodásmód négy-öt évvel ezelőtt még elképzelhetetlen volt. A kulturális területtel kapcsolatban közölte, fontos cél, hogy minden magyar polgár anyagi feltételektől függetlenül hasonló eséllyel hozzá tudjon jutni a kulturális javakhoz.
Kucsák László (Fidesz) felvetette, hogy érdemes lenne megfontolni valamilyen korrekciót a pedagógus önértékelési csoportokkal kapcsolatban. Farkas Gergely (Jobbik) a Nemzeti alaptantervvel kapcsolatban azt kifogásolta, hogy túlságosan nagy a tananyag mennyisége. Kunhalmi Ágnes (MSZP) a Klik felől érdeklődött. Azzal kapcsolatban pedig, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) szakmai bizottságai tagjainak egyharmadát a Magyar Művészeti Alap (MMA) jelölheti az NKA-ról szóló törvény módosító javaslata szerint, azt kérdezte, megfelelően képviseli-e majd az MMA az egész magyar kulturális életet? Hiller István (MSZP) és Farkas Gergely (Jobbik) a felsőoktatási hallgatók csökkenő létszáma miatt fejezte ki aggodalmát. Vinnai Győző (Fidesz) az egyetemi oktatók bérrendezéséről szeretett volna többet megtudni.
Balog Zoltán válaszában azt mondta, az önértékelési rendszer esetében ugyanúgy fognak eljárni, mint a portfóliók bevezetésekor, vagyis ahogy akkor is, úgy most is szakmapolitikai vitát rendeznek és a beérkezett észrevételeket megfogadják. A magyar diákok terheléséről azt mondta, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) felmérése szerint ez kifejezetten alacsony.
Balog Zoltán a Klikkel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy nem szabad elfelejteni, honnan indult a rendszer. Az intézményfenntartó létrehozása előtt egy széttagolt önkormányzati rendszer működött, aminek az adóssága 2010-ben 1300 milliárd volt. A rendszer ehhez képest előrelépést tudott elérni - közölte, hozzátéve: bonyolult rendszerről van szó, így el kellene fogadni, hogy több idő kell ahhoz, hogy bebizonyosodjon a működőképessége. Az MMA-ról szólva a miniszter kifejtette: kiváló teljesítményű emberek vannak a szervezetben, és ha ők úgy gondolják, hogy ennek a szervezetnek a munkájába érdemes bekapcsolódni, akkor érdemes adni egy esélyt az új rendszernek.
Balog Zoltán közölte, hogy a kormány szerint jó, ha minél többen szereznek diplomát, a problémát az jelenti, ha valaki beiratkozik, de nem fejezi be a tanulmányait. Olyan rendszert örököltek, amelynek bizonyos szakjain a hallgatók harminc százaléka nem szerzett diplomát - tette hozzá.
A miniszter elmondta azt is, hogy 2016-ban 15 százalékkal, 2017-ben és 2018-ban öt-öt százalékkal emelik az egyetemi oktatók bérét. Balog Zoltán beszélt a pedagógus etikai kódexről is. Ezzel kapcsolatban azt mondta, nem arról kell vitatkozni, szükség van-e etikai kódexre, hanem arról, hogy milyen legyen. Ez egy viselkedési kódex, amelyet a nemzeti pedagógus kar állított össze, tehát a pedagógusok hozták létre saját maguknak - fogalmazott.
(MTI)
