Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) nem támogatta egyes magyarországi vallási csoportok irreális kártérítési igényét. Az országgyűlés egyes vallási csoportok vallási köntösben végzett gazdasági tevékenységének megakadályozása érdekében hozott korábban új egyházi törvényt.
E módosítás számos vallási csoportnak nem a hitéleti, hanem a gazdasági tevékenységét érintette hátrányosan. Ennek következtében voltak olyanok, melyek felhagytak korábbi, alapvetően az egyházi kiegészítő támogatás igénybe vétele érdekében folytatott közfeladat ellátó tevékenységükkel. Ezzel párhuzamosan milliárdos nagyságrendű összegeket igényeltek kártérítésként vagy a korábban is jogellenesen folytatott un. „gyógyászati” tevékenységük után kértek indokolatlanul, jelentős összegű kártérítést. Az érintettek egy része - azok a közösségek, amelyek a hitéleti támogatások elmaradása miatt igényeltek kártérítést – már egy éve megállapodott a kormánnyal.
Az EJEB most azon, korábban egyházként regisztrált vallási közösségek ügyében hozott konkrét döntést, amelyek nem voltak hajlandóak megállapodni a kormánnyal és a felajánlott kártérítést elfogadni. Megállapodásra e csoportokkal azért nem kerülhetett sor, mert képviselőik irreális igényekkel álltak elő, melyeket a magyar adófizetőknek kellett volna e csoportok látszattevékenységére megfizetni.
Az EJEB ítélete nagyrészt elfogadta a magyar kormány álláspontját, ugyanakkor már korábbi ítéletében is megállapította: "A bíróság elismeri a magyar kormány legitim aggodalmait azzal a problémával összefüggésben, hogy Magyarországon korábban nagyszámú egyház volt bejegyezve, amelyek közül néhány visszaélt az állami támogatással, de valódi vallási tevékenységet nem folytatott.” Mindazonáltal a strasbourgi testület úgy vélte a visszaéléseket szigorúbb ellenőrzésekkel vagy a visszaélő egyházak feloszlatásával kellene elkerülni.
A EJEB döntésének súlyát jól mutatja, hogy Magyarországon a 2011-es népszámlálási adatok szerint a vallásos emberek több mint 99 %-a keresztény, 0,55 % egyéb valláshoz tartozónak tartja magát. A bíróság jelenlegi kártérítést megállapító döntése a 0,55% közül is csupán néhány vallási csoportot, összesen pár száz embert érint.
A magyar Országgyűlés tiszteletben tartja a felekezeti hovatartozást, de felelőssége van abban, hogy egyetlen vallási csoport se élhessen vissza az adófizetők pénzével és az emberek jóhiszeműségével.
(EMMI)
