Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és Magyarország kapcsolata mindig is szoros és erős volt, a közös munka az utóbbi években is eredményes - mondta az emberi erőforrások minisztere a Magyar Tudományos Akadémián csütörtökön.
Kásler Miklós a WHO fennállásának 70. évfordulója alkalmából rendezett konferencián beszédében úgy fogalmazott, hetven évvel ezelőtt az emberiség leghumánusabb szervezete jött létre, amely azt a célt tűzte ki, hogy a világ minden emberének megadja a reményt, a hitet és a lehetőséget arra, hogy hozzájuthasson ahhoz, ami egyszeri és megismételhetetlen: vagyis az emberi élet megmentését, támogatását és segítését kínálta.
A miniszter kiemelte, hogy a nemzetközi szervezet tevékenysége átnyúlt régiókon, kontinenseken, ideológiai és politikai kurzusokon, és betöltötte azt a szerepét, amiért létrejött.
Kásler Miklós hangsúlyozta azt is, hogy a WHO és Magyarország mindig szoros munkakapcsolatban állt egymással, és jelenleg is "gyümölcsöző és perspektivikus az együttműködés".
A tárcavezető kitért arra, az Emberi Erőforrások Minisztériuma azért jött létre, hogy mindennel foglalkozzon, amelynek középpontjában az ember áll, és nyilvánvaló, hogy az egészségügyet - és az ebbe tartozó népegészségügyet - sem lehet szeparáltan kezelni. Kiemelte, hogy a népegészségügyi szemlélet a többi ágazatban is megjelenik, az óvodától az időskorig.
Ennek a népegészségügyi programnak a hátterét az öt egészségügyi nemzeti program adja, amelyek hangsúlyosan a megelőzésre épülnek, és magában foglalják az alapellátás és a sürgősségi ellátás kapcsolatát, a képzést, továbbképzést.
Jakab Zsuzsanna, a WHO Európai Regionális Irodájának igazgatója előadásában szintén arról beszélt, hogy szoros volt az együttműködés a szervezet és Magyarország között, aminek számos eredménye látszik már.
Mint mondta, az európai régióban az öregedő lakosság és a nem fertőző betegségek problémája kihívás elé állítja a világszervezetet és az egyes tagállamokat; sok a sürgős tennivaló.
Kiemelte, hogy az egészségügy politikai választás kérdése, és ezt a döntést minden országban meg kell hozni. Általánosságban elmondható, hogy az elmúlt években a fenntartható fejlődési célokat minden ország figyelembe vette és megfelelő programokat hoztak létre.
Jakab Zsuzsanna elmondta, az európai régióban emelkedett a várható élettartam, csökkent az idő előtti halálozás, és szintén csökkent az anyai halálozási ráta. Ugyanakkor - folytatta - jelentős eltérések vannak az egészségügyet tekintve az országok között és az egyes országokon belül is.
Hozzátette, az alkoholfogyasztás, valamint a túlsúly és az elhízás területén van még teendője az országoknak. Kiemelte azonban, hogy Magyarország sokat tett az utóbbiban, hiszen komplex intézkedéseket vezettek be a gyerekekre vonatkozóan.
A regionális igazgató szólt arról, hogy a WHO-nak nem sikerült elérnie a HIV-fertőzések számának csökkentését és a társbetegségekkel történő fertőzések is jelentősek, de sok pozitív eredmény született a dohányzás visszaszorításában. Mint mondta, nyolc európai országban van törvény a dohánytermékek csomagolására vonatkozóan, a régióban csökkent a dohányzás mértéke, azonban a csökkenés üteme nem kielégítő.
Jakab Zsuzsanna kiemelte, a kihívásokra tekintettel erős közegészségügyre van szükség a 21. században, és ennek közös politikai felelősségnek kell lenni.
"Erős és magas szintű politikai elköteleződésre és vezetésre van szükség, és ez nincs jelen még minden egyes országban" - fogalmazott.
Kitért arra is, hogy az egészségügyi rendszereknek erősnek kell lenniük, és nem szabad, hogy bárki elszegényedjen az egészségi állapota miatt. Elfogadhatatlan az is, hogy kanyaróban és rubeolában halnak meg emberek, amikor kiváló védőoltások állnak ma már rendelkezésre - mondta.
Az Egészségügyi Világszervezet támogatásával, Egy jobb, méltányosabb és fenntartható európai egészségügyért mottóval megrendezett budapesti konferencián a WHO igazgatói, a magyar kormány és a visegrádi négyek egészségügyi minisztériumainak képvisel, valamint egészségügyi szakemberek vesznek részt.
(MTI)
